Galambvágóhíd és feldolgozó üzem épül a Vidékfejlesztési Program támogatásával Görbeházán: az üzem alapkövét szerdán tették le. A fejlesztés évtizedekre felírja a világtérképre Görbeháza nevét, valamint a magyar agrár- és élelmiszeripart – erre emlékeztetett Nagy István agrárminiszter az üzem alapkőletételén.
Mint mondta, a magyar agrárium számára minden beruházás értéknövelő és értékteremtő erővel bír, hiszen azzal hozzájárulhat családok megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez, a magyar mezőgazdaság- és élelmiszeripar további erősödéséhez. Az innovációk és fejlesztések révén megőrizhetik és megújíthatják az agráriumhoz kötődő hagyományokat, a tapasztalatokra és a szakmai tudásra épülő szellemi örökséget.
– Az agrártárca elsődleges célja a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése. Ezt ösztönzik a különleges mezőgazdasági termékeket, réspiacokat megcélzó termelési, tenyésztési alapok újraindításában, minőségi fejlesztésében gondolkodók és gazdálkodók támogatása – hangsúlyozta a tárcavezető. Nagy István emlékeztetett a Magyar Kormány vidékfejlesztési törekvéseire, és hozzátette: annak mindenki a nyertese lehet. A pályázati lehetőségek a kerttulajdonosoktól kezdve, az önkormányzatokon át a családi gazdaságokat és a komplex beruházások megvalósítását is segítik.
– Az elmúlt időszak piackutatásai alapján meggyőződésem, hogy a minőségi alapanyagból, korszerű feldolgozással előállított prémium kategóriájú termékre, élelmiszerre külföldön is nagy a kereslet. Ez a galambvágóhíd és feldolgozó az üzemi termelés beindulása után – terv szerint – helyi vonatkozásban 10-15 főnek biztosít majd munkát, jövedelmet, megélhetését. Mindez az alapanyag megtermelését illetően, országosan több száz munkavállalót is érinthet – mondta el Barabás János, a Görbeházi Galamb Tenyészcentrum tulajdonosa.
A vidék újra életjeleket ad. A magyar kreativitás, a magyar emberek dolgozni akarása keresi a lehetőséget – hívta fel a figyelmet Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke. Mint mondta, ne felejtsük el, hogy a 2000-es évek második felében a magyar falvakat középkori csökevénynek titulálták és meg akarták szüntetni. – A piacainkon a helyi termékek nem jelenhettek meg. Ehhez képest most hatalmas változás jellemzi a magyar vidéket – mondta.
A Hortobágy szélén, Debrecen és Miskolc között éppen félúton fekvő Görbeházán az elmúlt időszakban több fejlesztés megvalósulhatott: egyebek mellett minden közintézményt felújítottak és autópálya-lehajtó is épül. Mostanra az egyébként elöregedő községre több fiatal család költözött a kormányzati támogatásokat kihasználva. Helyben az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, a lakosok egy része a környező településen vállal munkát. A község vezetése éppen ezért, nagy örömmel vette egy új vállalkozás betelepülését. – Településünkön van egy galambfarm is, így ez a mostani beruházás a piacra jutásunkat, a termelésünk gazdaságosságát segíti – jegyezte meg Ale Erika, a mintegy 2300 lelkes Görbeháza polgármestere.
Hajdú-Bihar megye ezen térségében a mezőgazdaság kiemelt szerepet játszik. Az agráriumban most komoly generációváltás zajlik, a fiatalok lehetőséget kaphatnak arra, hogy a szüleiktől átvegyék a sikeres gazdaságaikat és azt vigyék tovább, helyben.
– A vállalkozóink élnek a fejlesztési lehetőségekkel. Ez bármelyik településünkre elmondhatnánk a választókerületben. Bíznak a jövőben, hisznek a saját munkájukban és abban a Kormányban, ami a munkát helyezi előtérbe és nem a segélyezést. A vidéki ember mindig is szeretett dolgozni, és ezt tette is, ha hagyták – vélekedett Tiba István országgyűlési képviselő, aki egyúttal arra is emlékeztetett, mindahhoz, hogy a tenni akarók folytathassák az elképzeléseik megvalósítását a szomszédságunkban zajló háborúból hazánknak ki kell maradnia.
A miniszter kiemelte, a Görbeházi Galamb Tenyészcentrum vágóhídja és feldolgozóüzeme a Vidékfejlesztési Program segítségével valósulhat meg, a beruházás összértéke pedig csaknem félmilliárd forint. A tervek szerint két év múlva készül el a beruházás.
Forrás: Haon
Fotó: MNVH