Az európai uniós elvárásoknak megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepek építése és működtetése különösen fontos az állattenyésztés versenyképességének megőrzéséhez, növeléséhez – mondta az agrárminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári kampuszán csütörtökön.
Nagy István az állattartó telepek fejlesztését célzó pályázat támogatói okiratainak átadásán hangsúlyozta: a szaktárca kedvező jogszabályi környezet kialakításával, hathatós támogatási konstrukciókkal segíti a gazdákat, hogy a közös agrárpolitika átmeneti éveiben is sikeresek legyenek. Az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása címen tavaly kiírt és nagy érdeklődést kiváltó pályázati felhívás keretösszegét 50 milliárd forintról 260 milliárdra emelték – mondta, hozzátéve, hogy Somogyban 27 pályázat 11 milliárd forint támogatást kapott, amelyből 20 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg. A miniszter jelezte: a dotációnak köszönhetően országosan a marhatartó ágazatban mintegy 40 ezer férőhely létesül, valamint 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építményt emelnek, vagy újítanak fel. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztéséről szóló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat forrásaira július 22-éig lehet támogatási kérelmet benyújtani – jegyezte meg.
Nagy István rámutatott, hogy a pályázat az állattartásra szolgáló épületek kialakítása, korszerűsítése, eszközök, gépek beszerzése mellett lehetőséget nyújt egy legfeljebb 83 kilowatt teljesítményű traktor vásárlására is. Az igényelhető támogatás baromfi- és sertéstartó telepek esetében 100 millió, szarvasmarhatartó telepek vonatkozásában 50 millió, juh- és kecsketartó gazdaságokat és a többi mezőgazdasági haszonállatfajt illetően 20 millió forint - sorolta. A tárcavezető kitért arra, hogy az élelmiszerelőállításhoz kapcsolódóan két felhívás jelent meg június első felében. Az 50 milliárd forintos keretösszegű, kisebb projektek finanszírozásához kiírt pályázatra már mintegy egymilliárd forint összegű kérelem érkezett, a nagyobb, térségi szinten is meghatározó élelmiszeripari fejlesztések támogatására szóló 200 milliárd forintos pályázatra augusztus közepétől lehet kérelmet benyújtani. A miniszter kiemelte, júniusban hirdették meg a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című, 100 milliárd forint összegű pályázatot. „Az agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológiák elterjesztése, a kérelmek benyújtására július 26-tól lesz lehetőség” – közölte.
Nagy István a versenyképesség növelése, az agrárium jövedelmezősége, a magyar vidék megerősítése szempontjából komoly agrárdiplomáciai sikerként értékelte a közös agrárpolitika reformjáról szóló megállapodást, mert az a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását uniós és hazai forrásból. A tárcavezető kiemelte: őszre tervezik meghirdetni az új Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés és az új Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása című, 2022. január 1-jével kezdődő felhívásokat 3 éves kötelezettségvállalási időszakkal, megemelt támogatási mértékkel és a földhasználati kérdések rugalmas kezelésével.
Az Agárminisztérium célja, hogy a programban minél több gazdálkodó részt tudjon venni, növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, így minél nagyobb területen, minél több ágazatban legyen természetkímélő gazdálkodás – fogalmazott. Kitért arra is, hogy a Vidékfejlesztési Program a 2021/2022-es átmeneti időszakban is biztosít forrást az alulról építkező kezdeményezések megvalósításához. Az irányító hatóság a Leader helyi felhívások megjelentetéséért olyan új módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a Leader helyi akciócsoportoknak elkülönített mintegy 22,5 milliárd forint fejlesztési forrás szabályszerű, gyors pályáztatását.
Gelencsér Attila, Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője az eseményen azt hangsúlyozta, hogy a pandémia elmúlt másfél éve megmutatta a magyaroknak, milyen nagy szükség van az agráriumban dolgozók munkájára, helytállásuk korábban elképzelhetetlen mértékben növelte a presztízsüket.
Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere azt közölte, hogy nemcsak a somogyi megyeszékhely és Somogy megye, hanem az egész Dél-Dunántúl felzárkózásának kulcsa a gazdaság hatékonyságának, versenyképességnek növelése, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, s egyebek mellett a környezetbarát technológiák alkalmazása.
Szabó Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei alelnöke megjegyezte, hogy a pályázatok nyerteseinek nincs könnyű dolguk, beruházásaik megvalósítását nehezíti az építőanyagok árának növekedése.
Forrás: MTI
Fotó: AM Sajtóiroda