Pál Istvánt 1992-ben fedezték fel a népzenekutatók, utána a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona. A hétvégén ünnepélyesen felavatták a megújult balassagyarmati Gregori-parkban Pál István nógrádi pásztor, tereskei dudás szobrát.
A Zöld Csiga Programban megújult parkban Eleőd Ákos, Ybl- és Podmaniczky-díjas építész tervei alapján központi helyet kapott a Raffay Dávid szobrászművész által megálmodott bronz alkotás, mellyel Balassagyarmat méltó emléket kívánt állítani a palóc kultúra kiemelkedő alakjának.
Pál István 1919-ben született Kétbodonyban egy kilencgyermekes család első fiaként. Édesapja, idősebb Pál István születése pillanatában adta kezébe a dudát.
Akkor volt először duda a kezemben, amikor apám behozta és betette a magzatvizes kezembe a dudasípot, és tartottam. Mintha ráolvasna, azt mondta: lépj a nyomdokba, úgy őrizd a jószágot és úgy neveld a családot, mint én, így éljél a világban – mondta el Pista bácsi 2011-ben az MTI-nek.
István a testvérek közül egyedül vette át a furulyás, a flótás, illetve a dudás örökséget, a hangszerek elkészítési módját és a pásztorfaragást.
Hangszereit maga készítette. Furulyáinak hangsora, sípszerkezete, mérete, életfás, szent koronás, országalmás, oroszlános vagy pásztort, állatokat ábrázoló faragásai, a szabad felületeket teljesen beborító, pikkelyszerű “cifrázata” tökéletesen megfelelt annak a nagyapjától rá maradt hangszernek, amelyet élete végéig nagy becsben tartott és őrzött.
Pál Istvánt 1992-ben fedezték fel a népzenekutatók, utána a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona. Rendszeresen jártak hozzá néprajzi gyűjtők, furulyázásáról, dudálásáról, énekeiről felvételek készültek
Népzenei táborok rendszeres vendégeként sok száz fiatalnak adta át egy már letűnt világból hozott tudását a pásztorkodásról, a hangszerkészítésről vagy épp a lányok tiszteletéről, a család és a haza szeretetéről. Tanított a természetről és a természetfelettiről, tanította a pásztorkultúra szerint e két világot összekötni képes pásztormuzsikát.
Pál István 1995-ben kapta meg a Népművészet mestere címet, emellett a Magyar kultúra lovagja volt, a Nógrád megyei önkormányzattól pedig Madách-díjat kapott.
Az utolsó palóc dudás életének 97. évében, 2015-ben hunyt el.
A szoboravató ünnepségen megszólalt a duda zenekar, melynek tagjai az ország több településéről érkeztek, hogy tisztelegjenek Pista bácsi emléke előtt.
A palóc népzene parkjában a kihelyezett hangszórókon Pál István zenéjét minden nap délután 15, 16, 17 és 18 órakor hallhatják az idelátogatók.
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotó: Olexa Miklós