Lezárult a Magyarországi Falumegújítási Díj 2023. évi bírálata. Az idén másfélszer annyian nyújtottak be pályaművet, mint 2 éve. Számuk így sem nagy, de ez megszokott, hiszen csak az eredményeikre legbüszkébbek vállalják a sok munkával járó pályázat kidolgozását, összeállítását, ami viszont – legalábbis közvetlen – anyagi hasznot nem hoz.
A pályázatokat elbíráló Falumegújítási Szakértői Bizottság (Bizottság) a belügyminiszter által kinevezett, a BM, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, az állami főépítészek, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből, összesen 11 főből állt:
- elnök: Madaras Attila (Belügyminisztérium)
- tagok:
- Hajagos-Tóth Zsóka (Építésügyi és Közlekedési Minisztérium)
- Laib Eszter (Belügyminisztérium)
- Székely Rita (Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat)
- Bérczi Szabolcs (MUT Falutagozat)
- Jambrik Imre (állami főépítész, Hajdú-Bihar megye)
- Keresztes Sándor (ny. állami főépítész)
- Krizsán András (Magyar Építőművészek Szövetsége)
- Lukáts István (állami főépítész, Baranya megye)
- dr. Ónodi Gábor (MUT Falutagozat)
- dr. Schattmann Ferenc (Építésügyi és Közlekedési Minisztérium)
A Bizottság – a pályaművek áttanulmányozása mellett – helyszíni bejárások, konzultációk révén is vizsgálta a pályázatokat benyújtó települések falumegújítási tevékenységét, és egy híján minden pályázó településre eljutott.
Jogosultsági kritériumok voltak, hogy a pályázók rendelkezzenek településfejlesztési koncepcióval és a településrendezés eszközeivel, illetve településtervvel, melyet részükre az illetékes állami főépítész igazolt. Ennek a feltételnek minden pályázó megfelelt.
Elmondható, hogy összességében a pályaművek most voltak a legmagasabb és legkiegyenlítettebb színvonalúak. Ez természetesen jelentősen megnehezítette a döntéshozatalt.
A kiegyenlített színvonalú pályázatok mellett elmondható, hogy a települési adottságokban most voltak a legnagyobbak a szélsőségek. A pályázók közt volt agglomerációs, perifériális, csökkenő, stagnáló és növekvő népességű, 211 fős és 11500 lelkes egyaránt. Az anyagi lehetőségeket tekintve 15 millió és 4,5 milliárd Ft volt a két szélsőérték. A pályázó települések különböző helyzetből indulva, eltérő módszereket választva váltak mindannyian sikeressé.
A zsűri a végső döntés meghozatala előtt visszaidézte a pályaműveket, a bejárások, konzultációk tapasztalatait, vitás esetekben megnézték a pályázatok digitális anyagait. A pályázók ABC sorrendjében haladva minden zsűritag elmondhatta véleményét a pályázó településről, majd az érvek ütköztetése után, nyílt szavazások következtek: ki, milyen kategóriába sorolja az adott települést. Kevés volt az egyhangú szavazás, egy esetben elnöki szavazat döntött. Korábban mindig a győztes kiválasztásánál csúcsosodott ki a vita, most ez majd minden pályázó besorolásánál megtörtént.
A Bizottság több települést is alkalmasnak tartott a végső győzelemre, de tényleges jelölést csak két önkormányzat kapott. Újra, minden résztvevő elmondta a véleményét, majd a végeredmény 7:3 (1 tartózkodás) arányban dőlt el.
Az ünnepélyes díjátadóra és a települések bemutatkozására Egyeken (Hajdú-Bihar megye), a 2021. évi kiírás győztesénél kerül sor, tervek szerint 2024. május 9-10-én. A pályázati kiírásban meghirdetett falumegújítási díjak mellett további különdíjak is kiosztásra kerülnek.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat különdíját Báránd település (Hajdú-Bihar vármegye) kapja, aki a település hagyományait nem feledve, a mai kor igényeire és lehetőségeire építve tervezi meg és hajtja végre fejlesztéseit.
Gratulálunk a 2023. évben nevezett 15 településnek a falumegújításban elért sikereihez! Mindenkit dicséret illet, akik vállalták ennek az összetett pályázatnak az elkészítését és a megmérettetést.
A Magyarországi Falumegújítási Díj – 2023. végeredménye megtekinthető: itt
Forrás: Belügyminisztérium
Fotó: Belügyminisztérium