Vértessomló Sarlós Boldogasszony Kegytemplom orgonájának teljes körű restaurációja

majort
2023. 11. 21., k – 23:02

LEADER munkaszervezet megnevezése: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség

VP-felhívás kódszáma: VP6-19.2.1.-94-1-17

Jó gyakorlat/projekt elnevezése, címe: Vértessomló Sarlós Boldogasszony Kegytemplom orgonájának teljes körű restaurációja

Kapcsolattartó megnevezése: Hartdégen Márton

Megvalósítási hely pontos címe: 2823 Vértessomló, Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom, 0123/4 hrsz.

Projekt fizikai befejezésének dátuma: 2002.04.07.

Elnyert támogatási összeg: 4 459 414 Ft

Teljes projekt összeg: 5 256 370 Ft

Projekt célja:

Az épített örökség felújítása, helyreállítása tevékenység keretében a Vértessomló Sarlós Boldogasszony Kegytemplom Rieger 2876 orgonájának, mint kulturális és műemlékvédett értéknek rekonstrukciója, restaurációja volt a projekt legfőbb célja. A "VÉRCSE kincseinek" bemutatása tevékenység keretében ismeretterjesztő kiadványok (leporello) szerkesztése, nagy példányszámban való nyomtatása és terjesztése, honlapon való közzététele, projekttábla készítése valósult meg kiegészítő tevékenységként.

Megvalósítás bemutatása/tevékenység bemutatása/eszközök beszerzésének bemutatása:

„A templom és benne lévő Rieger 2876 opus számú orgona története:
Épült 1735-ben. A templom helyén álló régi kápolnát gróf Esterházy József 1735-ben a régi szentély felhasználásával kibővíttette, helyreállíttatta. A templom ma is tisztelt kegyképét a kegyúr 1736-ban, Mosonmagyaróvárról szerzeményezte. A kegytemplomon 1752-ben Fellner Jakab dolgozott. 1770-ben további újabb bővítést nyert. 1850–1852-ben gróf Esterházy Miklós fogadalomból felújíttatta a templomot, ekkor épült huszártornya is. 1875-ben új tetőszerkezetet kapott. 1880-ban gróf Esterházy Miklós Ferenc, 1923-ban pedig a Magyar Általános Kőszénbánya tataroztatta az épületet. Legutóbb 2000–2001-ben végeztek az épületen külső renoválást, majd 2005-től a belső berendezést is restaurálták.” - részlet a HACS-nak küldött szakmai beszámolóból.


Az orgona 1938-ban a Rieger gyárban készült. A hangszer a pályázat benyújtásának évében (2018) már sok funkcióhibával működött, megszólalása az eredeti Rieger hangképtől eltért, működését zavaró motor és szélzaj kísérte.

Az orgona felújítási műveleteinek műszaki leírása:

A játszóasztal a kopula felújításával, a teljes pneumatika generálozásával, a regiszter kapcsolópultjának esztétikai felújításával, valamint a billentyűborítások cseréjével és a manuál billentyűk újra kasmírozásával újult meg. Az orgona 99%-ban roncsolásmentesen szétbontható, roncsolás esetleg a régi ragasztott ólomcsövezések játszóasztaltól való elválasztásánál lehetséges. Szükséges volt továbbá az orgonaházon belül a teljes sípmű felújítása, a síptőkék, raszterok, szélládák, fújtatók felújítása, valamint a fúvómotor és a komplett membránállomány cseréje. A szélláda felújítása csak a teljes sípmű, raszterek és síptőkék lebontása után vált lehetségessé. A sérült kúpszelepek, szelepfészkek javítása, holtjátékok beállítása, szelepnyitások beszabályozása és a membránokra való rászabályozása elengedhetetlen a megbízható működés érdekében. Ehhez el kell távolítani teljes egészében a papír kasírozást, majd felújítás után az egész felületet újra kell kasírozni és az összes (mintegy 300 db) levegőfuratot újra kivágni. A szélláda belső kantnijait is tisztítjuk, kifújatjuk.
Némely hangok esetében tapasztalható az ún. átfújás jelensége, ami azt jelenti, hogy a szomszédos vagy más hangok is halkan megszólalnak egy adott billentyű lenyomására. Ez a síptőkék belső repedéseire, valamint a szélláda-síptőke illesztési felületeik tömítéseinek elöregedésére utalnak. Ezen hibák a síptőke járatainak kiöntésével, ill. tömítéscserével javíthatók.
Az orgona sípműve – eltekintve a természetes elkoszolódástól, a néhány szakszerűtlen beavatkozásból eredő túlhúzott vagy leszakadt hangolóktól és horpadt síptestektől – igen szép munka. Ennek javítására egy speciális sípfelújítási eljárást javaslunk, mely által a sípmű szinte egy új orgona sípművének színvonalát éri el.

Innovációs elemek bemutatása:

Vértessomló a Székesfehérvári Egyházmegye egyik legnagyobb búcsújáróhelye. Az évről-évre növekvő zarándok és turistaszám tovább növelhető a környék nevezetességeinek, turistaútjainak bemutatásával. Így az épített örökség felújítása, helyreállítása tevékenység keretében olyan leporellót készítettek, mely a Vértessomlói hitélet, kegytemplom, kápolna mellett a környező nevezetességekre és látnivalókra felhívja a figyelmet, tájékoztatást ad az érdeklődőknek. A fenti anyagok elkészítésével elérhetővé vált, hogy a Vértessomló fő profilját adó egyházi turizmus mellett az idelátogatók felkeressék a környező nevezetességeket, látnivalókat (Vitányvár, Mátyás-kút, Szarvas-kút, Szép Ilonka forrás, etc.)

Eredmények bemutatása - jövőkép vízió:

A hangszer az Istentiszteletek szolgálata mellett a felújítást követően alkalmas már egyházzenei rendezvények, koncertek megtartására is. Az egyre növekvő zarándoklatok továbbá az éves búcsún megjelent hívek számának növekedése is elvárta a megfelelően működő orgonát a Kegytemplomban. Elmondható, hogy a Vértessomlóra látogatók többségét az egyházi programok (kiemelvén a Sarlós Boldogasszony búcsút) vonzzák, és a szép orgonajáték minden idelátogató örömére szolgálhat. Az orgona a német nemzetiségi és falusi hagyományok ápolásának segítésében is nélkülözhetetlen: több német miseének, bányászének kísérete és dalszövege maradt fent a helyi orgonára írottan.