A fennállása huszadik évét ünneplő Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke, Kovács Norbert Cimbi számolt be a hétvégi ünnepi konferencián az egyesület elmúlt két évtizedéről.
- Az autentikus tánckultúrából építkezve alakult az Élő Forrás mai formája, egy nagyon nagy közösség, amelynek tagsága mára lecserélődött. Most a belső tagság mintegy harmincfős, és több százan közvetlenül érintettek a munkánkban. Évi több száz programunk van, számokban nem kifejezhető az ezekben érintettek száma. E kis falu adta meg a környezetét a tevékenységünknek, a falu által képviselt régies formavilág, ahol még létezik a kertművelés, állattenyésztés, és így élő, befogadó helyszínt ad a kultúrának, amelyet igyekszünk képviselni és közvetíteni. A helyi kulturális élet lehet az alapja a vidék megmaradásának. A magyar kormány egyik kiemelt programja a vidékfejlesztés, fontosak a lüktető vénák, amelyek mind vidékről pumpálják a vért a szívbe, Budapestre. Ahhoz, hogy ezek a vénák erőt tudjanak venni magukon, művelt helyi társadalom kell. Fontos az emberi minőség, az egymáshoz fordulás, azon régi ismeretek továbbadása, amelyek évszázadok óta segítették a vidék társadalmát. A kaláka talán az egyik legfontosabb kifejezés ma is, és régen szintén ez volt a vidék fenntartója. Próbáljuk a mindennapjainkba visszaültetni ezt. Sok programunk a kalákára épül – sorolta Kovács Norbert elnök, aki úgy véli, az egészséges helyi társadalomhoz kell bölcsőde, óvoda.
– Fiatalítanunk kell a települést, de a kistérségben is szeretnénk elérni ilyen eredményeket. Már van néhány érdeklődő, aki házat keres, vannak, akik beköltöztek Kiscsőszre, ahol az elmúlt néhány évben letelepedett fiataloknál tíz-tizenkét gyermek született, tíz százalékkal nőtt a lakosság száma. Reményt adunk arra, hogy Kiscsősz nem veszik el a süllyesztőben. Megpróbáljuk a lakosság minden rétegét megszólítani, ma négy néptáncegyüttest működtet a település – szögezte le Cimbi, aki beszélt a Közelítés programról is, melynek egyik fontos üzenete, hogy el kell gondolkozni a kis falvakban a kultúra és a társadalom kapcsolatáról.
– Sokan télre bezárták a közösségi élet színtereit, ugyanakkor a nyári falunapokon van pénz alacsony színvonalú előadásokra, koncertekre. Keresni kell a megoldást a nyitva maradásra. Ha ennek a százlelkes falunak sikerült, másnak is sikerülhetne. Nálunk négy olyan közösségi helyszín van, amely nagy létszámú események befogadására alkalmas – mondta. Szólt továbbá arról, hogy megalapították az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskolát, de fellépésekkel, táborokkal, kiállításokkal megfordultak már Európa szinte minden országában, és rendszeresen tanítanak a tengerentúlon is. A legfontosabb feladatuk mindig a hagyományőrzés, amelyhez szükség van a szakmai csoportokra.
Forrás: VEOL
Fotó: Gyarmati László