Levélzöldségek, magvak és gyümölcsök a turmixgépben: évtizedek óta így kezdődnek a Herczeg család napjai. Az erőt és energiát adó zöld turmix alapanyagait saját maguk termelik a család biogazdaságában. Nagyon örülnek neki, hogy ez lett az életük.
A házaspár négy éve vásárolt birtokot a zalaszentgróti szőlőhegy csodálatos, nyugodt környezetében. Azóta a völgyben élnek. Öt hektáron termelnek, uralva és használva a természetet. Gazdaságuk biogazdaság, semmiféle vegyszert nem használnak. A megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket maguk is fogyasztják, nemcsak értékesítik őket.
Talán ennél is fontosabb, hogy aki kéri, annak tanácsot adnak, miként működtessenek biogazdaságot, hogy hogyan lehet termékeket előállítani vagy elkészíteni.
– A kereskedelemben dolgoztunk, de mindig vágytunk rá, hogy magunk termeljük meg mindazt, amire szükségünk van – idézte a kezdeteket Herczeg Lajos. – Pest megyében volt egy mostaninál kisebb területünk, egy biokertészetünk, de kinőttük. Szerettük volna folytatni ezt a tevékenységet, ezért elkezdtünk keresgélni.
– Közel egy esztendőbe tellett, mire rátaláltunk a mostani birtokra. Ez egy erdős-fás-bokros terület, szép környezetben. De nekünk nemcsak ez volt a fontos, hanem, hogy a talaj is érintetlen legyen. Mert ha a szomszéd permetez, akkor már nem lehet biogazdaságról beszélni. Itt nem fenyeget bennünket ilyen veszély – tette hozzá Szabó Erzsébet, Herczeg Lajos felesége. – Amúgy az 5-ből 1,5 hektár szőlő, 1 hektár erdő, a „maradékon” gazdálkodunk: zöldségeket és gyümölcsöket termesztünk. Fásítunk is, mert fontosnak tartjuk.
Mi minden található a biogazdaságban?
Paradicsomból van mintegy húszféle, akárcsak paprikából. Rengeteg a fűszernövény, és kevésbé ismertekből is sokat ültetnek és használnak. Bazsalikom, tárkony, borsikafű és korzikai kakukkfű ugyanúgy van a kertben, mint a réges-régi gyümölcsök közül például tüskés körte. Utóbbiból még ecetet is készítenek. Sok olyan növényük van, amit gyógyteában használnak fel.
– Természetesen a szőlőnket sem permetezzük, ennek ellenére szép a termése. Hagyományos kordonos ültetvény volt, amit felemeltünk ágas kordonná – fogalmazott Herczeg Lajos. – Ezzel kiesett a metszés, a szőlő pedig több termést hoz. Mivel nem vegyszerezünk, a talajt sem forgatjuk, csak a füvet vágjuk a sorokban. Öt év kellett hozzá, hogy kialakuljon a szőlő általunk kívánatosnak tartott szerkezete.
– A biogazdálkodásban nagyon fontos, hogy mely növényeket lehet és érdemes egymás mellé ültetni – tette hozzá Erzsébet. – Van egy erre vonatkozó táblázatunk, amivel meghatározzuk a sorrendet, ami alapján tervezünk.
A házaspár szerint mitől bio a bio?
– Először is attól, hogy háromszor annyit kell dolgozni, mint egy normál gazdaságban – így Herczeg Lajos. – Szeretni, de még inkább imádni kell a természetet. Ami a vegyszereket illeti… Szerintem hiába mondják, hogy már nem olyan erősek, hogy a velük kezelt zöldséget/gyümölcsöt nyugodtan lehet fogyasztani. Én azt szoktam mondani, hogy bár nem javaslom, kóstolják meg őket. Mi csak természetes, baktériumalapú anyagokat használunk, szénnel kiegészítve, amik nem károsítják a természetet, a növényekre pedig jó, mi több, kiváló hatással vannak. Ráadásul kiderült, hogyha ezt a „permetszert” a gyökérszáraknál használjuk, akkor a növény jóval szárazságtűrőbb lesz.
A Herczeg házaspár a vizet összegyűjti, és öntözésen kívül egyéb célokra is felhasználja.
A hűtést egy régi kútban oldják meg, aminek majdnem állandó a hőmérséklete. A házaspár vallja, hogy az étrendjük kiváló erőnlétet biztosít a számukra.
– A fizikai erőnlétünket az általunk termelt és elkészített zöldségeknek-gyümölcsöknek köszönhetjük. Húst nem eszünk, még a tojás is csak cserealap nálunk – árulta el a feleség. – Úgy érezzük, ezzel az étkezéssel több energiánk van, ebéd után sincs olyan érzésünk, hogy egyáltalán nem vagy alig tudnánk felállni. A zöld turmix saját kísérleteink alapján készül. Meglehetősen sűrű ital, már majdnem étel. Aszalt gyümölcsöket és magokat teszünk bele. Reggelire egy-egy evőkanállal eszünk belőle, hogy beindítsa az emésztést.
Számos más alapanyag rendelkezésünkre áll a nap többi szakára. Említhetem például a különböző zöldbabokat, paprikákat, dinnye- és uborkaféléket. Még a korábbi gazdaságunkban, Őrbottyánban közel kétszázféle termesztett növényt számoltunk össze.
Az új helyünkön szintén rengeteg fajta van. De az új birtokon nemcsak növények, hanem állatok is vannak.
– Az egy dolog, hogy vadállatok a „szomszédaink”, és gyakori „vendégek” a birtokon. De tyúkjaink is vannak, azok takarítanak. Például amikor kiszedjük a zöldségeket, akkor ők eszik fel a földről a maradékot. Így van ez minden mással, a tyúkjaink segítenek a talajrendezésben. Mivel húst nem fogyasztunk, végkimerülésig élhetnek nálunk, ráadásul szabadon.
Ha már megemlítettem a talajt, elmondom, hogy mindegyik alkalmas a biogazdálkodásra, még a homoktalaj is. Az itteni zalai föld agyagos-löszös, ez sem rossz.
Herczegék szívesen átadják a tudásukat, amit évtizedek során szereztek meg. Amellett, hogy szakmai tanfolyamokat tartanak, az árusítás közben folytatott beszélgetésekben is gyakran adnak tanácsot, egyben példát is mutatva.
– Amikor a piacon árusítunk, gyakran érdeklődnek az emberek az általunk kínált zöldségek és gyümölcsök felől – mondta el Erzsébet.
– Ezekből a beszélgetésekből is látjuk, milyen sokan érdeklődnek a biogazdálkodás iránt. Kérdeznek a növényekről, a munkáról, és persze arról, hogy a megtermelt javakat hogyan kell vagy lehet elkészíteni. Szívesen beszélgetünk és adunk információkat minderről. Úgy gondoljuk, ezt az étkezési, sőt életformát minél kisebb korban el kell kezdeni. A gyerekek így megszeretik a zöldségeket, gyümölcsöket, és szerintünk jobban teszik, ha azokat fogyasztják, mintha édességet. Már csak azért is, mert egészséges és ízletes dolgok, és nem utolsó sorban a termékeink vegyszermentesek is.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba