A rimóci szüret hagyományosan a szüreti felvonulással indul, melynek során a párok lovaskocsin járják be az egész falut, közben időnként megállnak, és a kisbíró rímekbe szedve elmondja, mi is történt egy év alatt a település életében.
A Cserhát északi lankái között húzódik meg egy kis palóc falu, Rimóc. A község már a 11. században templomos hely volt, a mai templom helyén már István király idején is templom állt.
A táj páratlan szépsége minden odalátogatót magával ragad. A Cserhát koszorúzta településről látni Hollókő várát, de tiszta időben az Alacsony-Tátra hóborította sapkái és több hegység – a Karancs, Mátra, Börzsöny, Szanda, Tepke – magaslatai is tisztán kivehetőek.
A varázslatos tájon található Rimóc még ma is őrzi és nagy becsben tartja a palóc hagyományokat. Egyik ilyen hagyomány a szüret, ahol a híres rimóci népviselet is szerepet kap. A látványos, díszesen hímzett ruhák, a rövid, több rétegű szoknyák, a fejdíszek látványa különös hangulatot teremt a hagyományos szüreti programoknak.
Mohos Zsófia fotós a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként már egy éve követi Rimóc életét, keresve a hagyományos paraszti élet utolsó pillanatait.
A rimóci szüret hagyományosan a szüreti felvonulással indul, melynek során a párok lovaskocsin járják be az egész falut, közben időnként megállnak, és a kisbíró rímekbe szedve elmondja, mi is történt egy év alatt a település életében. Erre az ünnepre sokan viseletbe öltöznek, éltetve ezzel a település csodaszép hagyományait – mondta el Zsófi, aki csodás fotókat készített az eseményen, hozzáfűzve: remek dolog azt látni, hogy a fiatalok is beöltöznek, élik a hagyományt, viszik tovább a lángot…
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotó: Mohos Zsófia