A balástyai Hegedűs fivérek kertészete a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően csaknem a tízszeresére nőtt bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.
A Hegedűs Farm története 2010-ben kezdődött, de Hegedűs Ferenc és Csaba kertészet iránti érdeklődése már korábbról eredt. Szüleik kicsiben mindig termesztettek zöldségeket, de nem ez volt, és most sem ez a vállalkozásuk fő profilja, élelmiszerboltot és kis húsüzemet működtetnek. Gyerekeiket azonban támogatták a kertészeti vállalkozásuk kialakításában. A fiatalok mindketten Szegeden, a mai Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Intézet elődintézményében végeztek, Ferenc vállalkozó-menedzser, Csaba pedig vidékfejlesztési agrármérnök szakon.
Ferenc kezdte el a kertészkedést a szülők által használt néhány fóliasátorban, azt bővítette tovább.
Csaba először órabéres munkatársként csatlakozott testvéréhez, majd az iskola elvégzése után beszállt a cégbe. Először ők is korai burgonyát és fehérpaprikát termesztettek, mint a térség termelőinek 80%-a, de hamar megkérdőjelezték, hogy érdemes-e beállni a sorba.
A szülők biztatása és támogatása mellett feleségeik türelme és elfogadó hozzáállása is szükséges a sikerhez, mondták, hiszen a munkanapok gyakran igen hosszúra nyúlnak. A téli egyhónapos leállást és a nyári egyhetes szabadságot kivéve rendszerint hajnali öttől éjfélig a kertészetben dolgoznak a tulajdonosok. Jelenleg 18 hektáron termesztenek, amiből 2,5 hektár a fólia területe. Négy fő kultúrájuk van, a kápiapaprika, a fejes saláta, a karalábé, és egyre nő az édeskömény területe is.
Salátából az évi termelésük a kezdeti 300 ezerről már több mint 2,5 millió darabra nőtt, karalábéból pedig 1,3 millió palántát ültetnek évente a kertészetben.
A cégnél 15-18 fő dolgozik egyszerűsített foglalkoztatással, és négy állandó munkatársuk van, ők a sofőrök, műszakvezetők.
Pályázati támogatással egy spanyol cég salátabetakarító gépet készít számukra, mely igazi különlegesség lesz hazánkban. Az önjáró szerkezet hatméteres szalaggal lesz felszerelve, a szedők arra rakják a levágott fejeket, hogy továbbítsa a gépen lévő ládákhoz. A gépesítés annak ellenére fontos, hogy jellemzően nincs munkaerőhiányuk, ám segíti a munkaszervezést, a termelékenységet, az önköltséget pedig csökkenti, ha egy folyamat gépesített, mondta Hegedűs Csaba.
A kézi ültetés is a múlté, már a második ültetőgépük állt csatasorba.
A kamerával felszerelt sorközművelő kultivátoruk szintén nagyon precíz munkavégzést tesz lehetővé, és van egy mélyásó gépük is. Az ültetőgépnél két ember rakja a palántákat a szalagokra, amelyeket a gép milliméter pontosan a megadott térállásra és mélységre ültet. A két ember egy nap alatt egy hektár, azaz százezer palánta beültetésére képes. Ennyi palánta kézi ültetéséhez húszan kellettek korábban.
A fejlesztések egy részét önerőből valósították meg, de például a fóliához pályázati forrást nyertek. A támogatási intenzitás sajnos csak elvileg 50%, mert mire kiderült, hogy nyertek, addigra az építőipari árak jócskán meghaladták a pályázatban beadott összegeket.
A salátamosó berendezés is nagy segítség, mely több lépésben távolítja el a növényre rakódott homokot.
Először kádban úsznak a saláták, majd a rekeszekben is megmossák és lecsepegtetik a növényeket, végül egy kis vízpermetet kapnak, amitől hosszabban megtartják frissességüket.
Édesköményt tavaly ültettek először, és bár nyáron akadtak gondjaik, az őszi termesztés jól sikerült. A palántákat 4 × 4-es tápkockákban nevelték Felgyőn. A kis növényeket 27 × 22 centiméteres térállásba ültették, az onnan számított hetvenedik napra szedték, tehát ez is viszonylag rövid kultúra. Hetente 7000 növényt ültetnek, az év során ez csaknem 120 ezer tő. A balástyai homokos talajon is jól fejlődik ez a zöldség.
Februárban kezdték az édeskömény, a saláta és a karalábé palántázását a fóliasátrakba, majd egy hónappal később már szabadföldbe fátyolfóliás takarással, áprilistól pedig már anélkül.
Szeptember végéig folyamatosan ültetnek, ennek köszönhetően a betakarítás december elejéig kitolható.
Az édeskömény technológiája jól beilleszthető a többi növény közé, ugyanúgy esőztető öntözéssel pótolják a vizet. Szintén kap alaptrágyát, a termesztés során pedig granulált fejtrágyát, majd az öntözéssel egy menetben lombtrágyázzák. A szakirodalomban olvasottakkal ellentétben van kártevője, legalábbis tavaly nyáron valami átrágta a gyökérnyakat és a növények kidőltek. A kártevő beazonosítása folyamatban van, nagy előrelépés lesz, ha meglesznek az ellene bevethető megoldások is.
Idén az Enza Zaden Tenace F1 és Preludio F1 hibridjeit tesztelik, emellett a Bejo Zaden Rondo fajtáját ültetik. A Tenace F1 fontos tulajdonsága a hidegtűrés, így korai termesztésre is alkalmas. Javasolt ültetési ideje március közepétől augusztus elejéig tart. Nagy termőképesség jellemzi. A Preludio F1 fő erőssége az egységes gumóméret.
Májustól augusztusig ajánlják az ültetését, tenyészideje 65-75 nap, mondta Marosi Roland, az Enza Zaden szaktanácsadója.
Tavaly az édeskömény zöme Romániába, egy része pedig a hazai Lidl áruházakba került. Tömegre értékesítik, és legalább 25 dekagrammosra kell nőniük a gumóknak, hogy eladhatók legyenek. Az állományt tarra szedik, ezért akkor állnak neki, amikor a legkisebb növények is elérik ezt az alsó határt. Az áruházak az édesköményt 2,5 vagy 5 kilogrammos kiszerelésben kérik ömlesztett értékesítésre.
A salátafajták gyorsan váltják egymást, ennek oka, hogy a peronoszpóra elleni rezisztencianemesítésnek követnie kell a kórokozó újabb rasszainak megjelenését. Ettől függetlenül vannak olyan, két-hároméves fajták is Balástyán, melyekkel szeretnek dolgozni, és a rezisztencia hiányosságai ellenére sem válnak meg tőlük.
A peronoszpórarezisztencia mellett a fuzárium-ellenállóság is lényeges, mert a szinte monokultúrában termesztett saláta elhasználta a földet és megjelent ez a kórokozó is.
Salátában Olaszország a nagyhatalom, ami ott történik, azt követi a világ. Ott is probléma a fuzárium, így szerencsére nemesítenek erre rezisztens fajtákat, mondta Hegedűs Csaba.
A rezisztenciák mellett a fejes saláta fontos tulajdonsága a színe. Minél sötétebb egy fajta levele, annál jobb a stressztűrése, ezért a termelők az ilyeneket részesítik előnyben. A színkülönbséget a vevő nem veszi észre, de a technológiában sokat számít. A sötétebbekben több a klorofill, ezért általában gyorsabb fejlődésűek, hamarabb elérik a minimum 25 dekagrammos tömeget, és így hamarabb jut bevételhez a termelő, említette Hegedűs Csaba.
A levélállás is lényeges, mert minél zártabb, kompaktabb a fej, annál nehezebb a növényvédelme. Ha a levelek közé befészkelik magukat a levéltetvek, akkor kontakt szerekkel már nem lehet ellenük védekezni. A Hegedűs Farmon igyekeznek a vegyszerhasználatot visszafogni, mert az vásárlói elvárás, ráadásul költségcsökkentés is egyben, a legolcsóbb védekezés mindenképpen a rezisztens fajták használata. Tavaly óta egy fokhagymakivonattal (Bioego) is kezelik az állományt, aminek köszönhetően a felére csökkent a vegyszerhasználat, az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje pedig nulla nap. Ebben a kertészetben egyelőre úgy látják, hogy ezek az újabb fejlesztésű biológiai szerek képesek ellensúlyozni a hatóanyag-kivonások okozta növényvédelmi gondokat.
A vetésforgót úgy tervezik, hogy ugyanaz a faj minél később kerüljön vissza ugyanarra a területre. Ez komoly feladat, hiszen nyáron a saláta egy hónap alatt megnő, míg a hűvösebb időszakokban lassabban, azaz a tenyészidő az évszakkal együtt változik. Az édesköménynek pedig majdnem kétszer hosszabb idő kell a szedésig. Általában egy éven belül visszakerülnek a fajok, de nem a korábbival azonos sorrendben, mondta Hegedűs Csaba.
Karalábéból tavasszal és ősszel az Alme RZ F1 fajtával dolgoznak, melynek tavasszal 50-60, nyáron 35-40 napos a tenyészideje az ültetéstől számolva.
Nyári időszakban ezt a Verre RZ F1 váltja, illetve ültetik még egyebek közt a Solares F1 és Runa F1 fajtákat is.
A Solares F1 ellenálló levelei felállóak, fehér gumója enyhén lapított, és fontos jellemzője, hogy nehezen dől el, így a gumó nem betegszik meg a földhöz érve. A Runa F1 az Enza Zaden legújabb karalábéfajtája, hosszabb szik alatti szárának köszönhetően nagyobb termésbiztonság jellemzi.
A kápiapaprikát azért szeretik, mert a tölteni való fajtákénál kevésbé törékenyek a bogyói, az esetleges tripszkártétel pedig nem okoz olyan látványos értékcsökkenést rajtuk. A 2,5 hektárnyi fóliából április közepéig kikerülő saláta után palántázzák, és szeptember elejéig tartják termesztésben.
A szedésérett karalábé és saláta esetén legföljebb egy hétig odázható el a betakarítás minőségromlás nélkül; a kápiapaprika esetében ellenben van lehetőség kicsit tovább várni a vevőre, akár még úgy is, hogy az állományon hagyható a termés, vagy leszedve hűtőtárolóba teszik. A túlérett édesköményről pedig a külső levélalapok leszedhetők, tehát a nagyból lehet kisebbet csinálni némi pluszmunkával.
Hegedűsék a terület további bővítését nem tervezik, a közeljövőben a további gépesítés, valamint az eladás biztonságának növelése van napirenden, a közvetlen beszállítási lehetőségek felkutatásával.
A frisspiaci fejes salátát ma még kereskedőkön keresztül juttatják az áruházláncokba, de ilyen jelentős mennyiségnél logikus lépés lenne az önálló beszállítás, azért is, mert már az összes termékre megvan a saját GlobalGAP tanúsításuk. Arra egyelőre nincs pontos válasz, hogy mennyivel járnának jobban a közvetlen beszállítással. Anyagilag lehet, hogy semmivel, de az az előnye meglenne, hogy tervezhető, biztos piacuk lenne. Most az a gond, hogy a kapott rendeléseiket a kereskedők felosztják a termelők között, és amikor nincs a piacon fejes saláta csak náluk, akkor bőven rendelnek tőlük, ám amikor a kisebb termelők áruja dömpinget okoz, akkor nem jelentkeznek, így kiszámíthatatlan a kereslet. Ez változhatna a közvetlen beszállítással, hangsúlyozzák a tulajdonosok.
Egyik fő fajtájuk az Analotta (Enza Zaden), ami nyári saláta, de tavaszi és őszi termesztésre is alkalmas; főbb tulajdonságai a kompakt növekedés, a magas termésbiztonság és a széles rezisztencia.
Emellett a Rijk Zwaan Ulmo RZ és Pierina RZ fajtái is megtalálhatók a kínálatban.
Idén áprilisig a saláta iránti kereslet jó volt, megegyezett a korábbi évek hasonló időszakával. Május elején azonban megállt a piac. A felvásárlók azt mondták, hogy nem kérnek salátát az áruházláncok, tehát nem az árral van a gond, hanem a kereslet esett vissza drasztikusan, így jelentős mennyiségű áru nem talált gazdára.
A jelenségnek számos oka lehet. Egyre több a salátatermelő, sokan a munkaigényesebb kultúrákról (paprika, paradicsom, uborka) átálltak az egyszerűbben termeszthető és gyorsabb forgási idejű, rövidebb tenyészidejű növényekre, mint a saláta és a karalábé. Másik probléma az időjárás, a májusi nyár miatt összecsúszott az ültetési szakaszok termése, így két-három heti adag egyszerre lett értékesíthető.
A korábbi években a Hegedűs Farmon megtermelt saláta felét a román Kauflandba vitte ki egy kereskedő, de idén még semennyit nem vásárolt tőlük. Valószínűleg már Romániában is kezd kialakulni a termelői kör, mely ellátja az ottani áruházakat salátával.
Hegedűsék nincsenek leszerződve a terményeikre, hanem az előző évek kereslete alapján tervezik a termesztésüket. Ez eddig bevált, mert az áruházláncok is szinte napra pontosan ugyanabból, ugyanakkor hirdetnek akciókat minden évben. Idén májustól azonban az igények és a tervezett mennyiségek nincsenek összhangban, ezért várhatóan jövőre valamennyivel csökkenteni kell a termelést, hiszen a román piac elveszni látszik.
Az inputanyagok drágulása, a megnövekedett bérköltségek és az üzemanyagár mind emelik az önköltséget.
Ez 30%-os plusz eddig a tavalyi évhez képest, de a felvásárlási árak a négy évvel ezelőttire estek vissza.
A következő egy-három évet megint túl kell élni, akik azonban talpon maradnak, azokra valószínűleg jobb idők jönnek, mert elidősödött a kertésztársadalom, nincs utánpótlás, kevés fiatal mezőgazdasági termelő van, ami a csökkenő termelés mellett remélhetően a felvásárlási árak emelkedését eredményezi majd, véli Hegedűs Csaba.
Forrás: Kertészet és Szőlészet
Fotó: Kertészet és Szőlészet