A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján teljes körű mezőgazdasági összeírást készített, ami az „Agrárcenzus 2020” elnevezést kapta, és az idei év tavaszán került publikálásra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített Agrárcenzusnak azért van nagy jelentősége, mert egy átfogó képet ad a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Leköveti az agrárium szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint hiteles adatokat biztosít a döntéshozók számára. A KSH nemrég publikált anyagában a vezérfonalat a vidékfejlesztési támogatások jelentik. A metódusuk szerint azok a gazdaságok számítottak vidékfejlesztési támogatásban részesülőnek, amelyek 2018. január 1. és 2020. december 31. között jóváhagyott támogatási kérelemmel rendelkeztek.
Az adatok összesítése után kiderült, hogy gazdaságok 18%-a, azaz 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban a vizsgált időszakban. Ez földterületre és állatállományra vetítve annyit jelent, hogy a támogatott a gazdaságok művelték az ország teljes mezőgazdasági területének 70%-át, valamint a teljes állatállomány 72%-át is ők tartották. A kimutatások alapján az agrárium teljes standard termelési értékének kétharmada azoknál a gazdaságoknál képződött, amelyek vidékfejlesztési támogatásban részesültek. Ennek eléréséhez, általuk a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44%-a került felhasználásra. Az Agrárcenzus megállapítása szerint minél nagyobb egy gazdaság, annál nagyobb pályázati aktivitást mutat. Amíg az 1200 hektárt elérő vagy azt meghaladó nagyságú gazdaságok 92%-a vett igénybe vidékfejlesztési támogatást, addig az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók esetében ez az aktivitás 10% alatti.
Habár a KSH jelen kiadványa az egész agráriumra kiterjed, mi a mostani cikkünkben a vidékfejlesztés „fülre” és ezen belül is csupán két szegmensre, az agrárkörnyezetgazdálkodásra és az ökogazdálkodásra fókuszálunk. (A komplett vertikum után érdeklődők számára az „Agrárcenzus 2020” a KSH weblapján teljes egészében elérhető.)
Már 0,6 millió hektárra terjed ki agrárkörnyezetgazdálkodás
A jóváhagyott támogatási kérelemmel rendelkező gazdaságok összesen 1,1 millió hektár mezőgazdasági területet használtak 2020. június 1-jén. Ennek több mint 50%-a, egészen pontosan 0,6 millió hektár került bevonásra agrár-környezetgazdálkodásba. Két művelési ágban, a szőlészetben (46%) és a gyümölcstermesztésben (41%) volt a legmagasabb a bevonás aránya. A kimutatások szerint 11 400 olyan gazdaság volt, amelyik agrárkörnyezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések keretében agrár-környezetgazdálkodási forráshoz jutott. Ennek nagysága 155 milliárd forint volt. Ez a vizsgált három évben összesen kifizetett vidékfejlesztési támogatás valamivel több mint 30%-a.
A környezetgazdálkodási programban résztvevőknek azt kellett vállalniuk, hogy a célok megvalósítása érdekében a gazdálkodásuk során többlettevékenységeket végeznek. A támogatás feltétele az volt, hogy a vállalt kötelezettségeknek a projektfenntartási időszak végéig meg kell felelni. Az előírások döntően a következő környezet- és természetvédelmi célok megvalósulását segítik:
- ásványi eredetű trágyák/növényvédő szerek hatékonyabb kezelése, használatuk csökkentése,
- talajtakarás, talajművelési technikák, megóvó talajművelés, természetvédő mezőgazdálkodás,
- lecsapolások visszaszorítása, lápok kezelése, területi vízvisszatartás,
- magas természeti értékű szántó- és gyepterületek fenntartása (pl. kaszálási technikák, kézi élőmunka, tarló fennhagyása szántóföldeken), extenzív legeltetési gyakorlat bevezetése, szántóföldek gyepterületté alakítása,
- a vetésszerkezet változatosságának növelése,
- a biodiverzitás megőrzésének támogatása a mezőgazdaságban.
Forrás: Agrárágazat, KSH
Fotó: Agrárágazat