A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között. Csökkentek a különbségek a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát tekintve, illetve az egy főre jutó GDP, az ipari termelés és a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak aránymutatói vonatkozásában is.
Jelenleg is kiemelt, közös cél a hazánk eltérő régiói között kialakult jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradott területek felzárkóztatása. Az Állami Számvevőszék elemzése ezen törekvések eredményességét értékelte.
A 2014. évi adatok alapján jelentős területi, társadalmi és gazdasági különbségek mutatkoztak a hazai régiók között, ahol Közép-Magyarország, illetve Nyugat-és Közép-Dunántúl emelkedett ki leginkább. A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között.
Az ipari termelés GDP-hez viszonyított arányát tekintve 2014 és 2020 között végig, az ipari termelés volumenváltozását és a beruházási rátát figyelembe véve – 2016-ot kivéve – hazánk előnyben volt az EU-s átlaghoz képest.
A vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP és a GDP arányos K+F ráfordításokat figyelembe véve csökkent a különbség Magyarország és az EU között, hazánk közeledett az EU-s átlaghoz 2014-ről 2020-ra. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó regionális GDP eredményeink alapján is a területi különbségek csökkentek a hazai és az EU-s régiók között a hazai régiók döntő többségében, a nyugat-dunántúli régió kivételével.
A hazánknak jutatott EU-s források jelentős hányada területfejlesztési célokat szolgál, amelyekhez a kapcsolódó hazai társfinanszírozás összege is jelentős. Ahogy arra az elemzés is rámutat, hazánk az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések közül is több célt elért vagy megközelített.
A 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját tekintve például elértük a 75%-os célt, a 30-34 éves korosztályban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében valósult meg a 30%-os célkitűzés. Szintén sikeresen közelítettük meg a 10%-os nemzeti célt a 18-24 év közötti korosztályban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, amely az elemzett időszakban 12,1%-ot tett ki.
A területi fejlettség különbségeit jellemző számos mutató közül leginkább az 1 főre eső GDP adatok mutatják a fejlődés, adott esetben a lemaradás mértékét. A regionális GDP adatokat elemezve megállapítható, hogy 2014-2020 közötti EU-s programozási időszakban az észak-magyarországi régióban (59,6%), a dél-dunántúli régióban (54,6%) és a dél-alföldi régióban (53,1%) nőtt a legnagyobb mértékben az egy főre jutó GDP. Ezzel szemben a nyugat-dunántúli régióban nőtt a legkisebb mértékben (33,1%), mintegy 15,6 százalékponttal elmaradva az egy főre eső GDP átlagos változásától. Budapest és Pest régióban is átlag alatti mértékben emelkedett az egy főre jutó GDP az elemzett időszakban. Ugyanakkor megállapítható, hogy hazánkban a fejlettebb és a legelmaradottabb régiók közötti területi különbségek – az 1 főre eső GDP adatok szélsőértékeinek arányait tekintve – csökkentek 2014 és 2020 között.
A magyar 2020-as célértékek az EU 2020 stratégia céljaihoz igazodtak. A fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés célkitűzés a gazdasági szereplők versenyképességének javításán, a foglalkoztatási szint növelésén, az energia- és erőforrás hatékonyság növelésén, a társadalmi felzárkózási, népesedései kihívások kezelésén, illetve a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán keresztül terveztek megvalósítani. Valamennyi cél teljesítésében szerepet játszottak Vidékfejlesztési Program által megvalósított fejlesztések. Általában is jellemző, hogy az egyes operatív programok által megvalósult fejlesztéseknek horizontális hatása is jelentkezett, például az adott terület fejlesztése mellett a regionális fejlesztésre és így a területi különbségek megszüntetésére, illetve a leszakadó térségek felzárkóztatására is hatással voltak.
Elmondhatjuk tehát, hogy a területfejlesztésre fordított hazai és az Európai Uniós (EU) források a 2014-2020 időszakban egymáshoz közeledő folyamatot indítottak el a hazai területi, társadalmi, gazdasági területeken mutatkozó különbségek csökkenésében. A területfejlesztésre rendelkezésre álló hazai és EU-s források felhasználása segítette a hazai régiók országon belüli és EU-s viszonylatban mért különbségei csökkentését, az elmaradottság felszámolását, a fokozatos felzárkózást.
Forrás: Csökkentek a területi különbségek hazánkban/Állami Számvevőszék
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal