Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.
Júniusban Arad-hegyalján, Balla Géza Pincészetében már ennek szellemében tartották meg a az erdélyi, pártiumi, szatmári borok versenyét, ahová 90 gazda 236 mintáját küldte be.
„Évek óta működik a Határon túli Magyar Borászok Egyesülete, melynek keretén belül a külhoni magyar borászok saját egyesületeket hoztak létre. Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is így történt. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének én lettem az elnöke”- kezdte beszélgetésünket Balla Géza, aki hozzátette, úgy látta jónak, hogy önálló erdélyi borversenyt szervezzen az Egyesület. Ugyan korábban is működött az Erdélyi Borverseny, minden évben Csávossy György szervezésében, halála után is az ő nevével fémjelezve.
Idéntől a borverseny lebonyolítását átvette az Egyesület.
Bár – a szakember elmondása szerint – első alkalommal nem voltak könnyű helyzetben, a végeredmény nagyon jó lett. Sikerült sok olyan fiatal borászokat, bortermelőket megszólítani, akiket nem ismer a nagyközönség. Az volt az elsődleges cél, hogy a borverseny ezeket az embereket előnybe hozza. Mindamellett, hogy a bíráló bizottságban is megmaradtak azok az oszlopos tagok, akik már évtizedek óta járnak Erdélybe, így a Magyar Bor Akadémia oldaláról nagyon komoly szakemberek vettek és vesznek részt. Melléjük hívtak meg Erdélyből fiatal borászokat, így minden bizottságban ott volt egy-két ifjú szakember, akik már nem kezdők, de azért valahogy fel kell nőjenek arra a szintre, amit elvárnak egy nemzetközi szintű borversenyen. „Ha már említettem a nemzetközi színvonalat, akkor azt is el kell mondanom, a nemzetközi borversenyekhez alkalmazkodtunk, így az elbírált minták 30 százalékának adtunk érmet” – jegyezte meg házigazdánk, hogy a borverseny elnökével, Légi Ottóval döntöttek a határozott, szigorú zsűrizés mellett.
Bár idén a nevező borászok száma nem érte el a százat, reményeik szerint az elkövetkező években ez bővülni fog.
Minden egyes termelőt el akarnak érni, meg akarnak szólítani Erdélyben, hogy mérettesse meg a borait. Ez egyfajta barométer, hogy lássuk, hogyan állunk, milyen borok vannak, mik a lehetőségek? A mintákat tekintve nagyobb mennyiségben volt a fehérbor, mivel Erdélyben- Észak-Erdélyben, Dél-Erdélyben, Erdély-hegyalján – inkább a fehér szőlőfajták a dominánsak. A vörösborok főként a Ménesi borvidékről, vagy délebbről származnak.
Nagyon sok helyi szőlőfajta érkezett. Így a Királylányka, de például Érmellékről a Bakator, ami az ottani borvidék jellegzetes szőlőfajtája, de ezen kívül Erdély hegyaljáról, Gyulafehérvárról, Nagyenyedről és környékéről nagyon sok Királylányka és Királylánykához kötődő cuvée-k érkeztek. A vörösborok közül a Kadarka és a Fekete lányka volt jelen. „Próbálom megfogalmazni a termelők számára, hogy nekünk, erdélyi magyar borászoknak a legnagyobb esélyünk a túlélésre az, ha a hagyományos fajtáinkkal mutatkozunk be, és ezekből állítunk elő nagy minőségű borokat”- figyelmeztetett a szakember hozzátéve, az elmúlt másfél-két évtizedben Erdélyben is óriási fejlődésnek indult a szőlészet és a borászat. Európai uniós pályázatok segítségével komoly beruházások jöttek létre, közel 4000 hektár új ültetvény létesült csak a Ménes-magyarádi borvidéken, de Közép- és Észak-Erdélyben is nagy területeket újítottak meg.
Ezeknek köszönhetően nagyon szép borokat találunk, amelyek már megállják a helyüket az európai és a világpiacon is, miközben még sok a tennivaló, ami a technológiát illeti.
Romániában jelen pillanatban 220 ezer hektár szőlőterületet jegyeznek, amiből mintegy 160-170 ezer a termőszőlő, a többi parlagon hever. Ezek közül megemlíthetünk legalább tíz olyan vállalkozást, amelynek területe meghaladja a négy-ötezer hektárt. Ezek jellemzően nem a helyi magyarok tulajdonában vannak. Ugyanakkor találunk néhány olyat, amely a száz hektárt meghaladja, 150-200 hektárt – melynek Balla Géza is egyike –, ám a kisebb szőlőterületeken is fantasztikus minőségeket lehet produkálni.
„Amikor az Év bortermelői címet 2018-ban megkaptam az anyaországban elmondtam, azért tudtam elnyerni ezt a titulust, mert olyan borvidéken tevékenykedek, amit a Jóisten is a nagy minőségű boroknak teremtett” – hívta fel a figyelmet Balla Géza hozzátéve, még egy kis hozzáértés is kell hozzá.
A borversenyen egy nagyarany, 24 arany érem született. A Champion díjat a Villa Vinea borászat kapta 2019-es Contessa Selection borával, mely egyben elnyerte a Magyar Bor Akadémia Különdíját.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Fotó: magyarmezogazdasag.hu /viniczai