A teanövény, a Camellia sinensis fiatal leveleinek és levélrügyeinek frissen forralt vízben áztatásával előállított italt a legenda szerint állítólag Kínában fedezte fel Krisztus előtt 2373-ban Shen Nong császár, a mezőgazdaság és az orvostudomány atyja.
A császár bejárta az országot új gyógynövények után kutatva. Egy napon rosszul érezte magát, és úgy döntött, megpihen egy fa alatt. Megszomjazott, és szokás szerint vizet forralt. A fáról néhány levél belehullott a csészébe, de mégis megitta, ugyan kissé keserűnek, de gazdag ízűnek találta. Azonnal jobban lett és energikusnak érezte magát, így megszületett a tea, mint gyógyhatású ital.
A 17. század közepe előtt ez a titokzatos egzotikus ital teljesen ismeretlen volt az európaiak számára. A tea azonban gyors hódító útra indult a kontinensen és fogyasztása azóta is virágzik. Azokat, akik szkeptikusak voltak az itallal kapcsolatban, egyre jobban lenyűgözik a benne rejlő lehetőségek és az, hogy képes alkalmazkodni a jelenlegi trendekhez. Ezer és egy módja van a tea elkészítésének és fogyasztásának, melyek csak arra várnak, hogy felfedezzék őket.
A legjelentősebb termesztői Kína, Japán, India, Kenya, Tajvan, Sri Lanka, újabban pedig Ausztrália. Európában azonban az Azori- szigeteken kívül még sehol nem sikerült teát termeszteni. Legalábbis nem sokkal ezelőttig. Kishazánk szülöttje Varga Marianna, aki ma már Magyarország teanagykövete, csodás teakertjével rácáfol a szkeptikus hangokra. Kiváló minőségű termékeit, az általa termesztett Kamélia Kert teáit ma már a szakma is elismeri és mi fogyasztók is örömmel kóstolhatjuk őket. Mariannát kérdeztük erről a különleges titulusról, a tea iránti szenvedélyéről és arról hogyan is kezdett tea termesztésbe itt a Kárpát-medencében, a Dunakanyarban, egy váci kis hegyen.
Mit jelent a teanagykövet titulus?
Egy holland teanemesítő kertész adta ezt a címet, aki Európa-szerte keresett fel tea nagyköveteket, azzal a céllal, hogy kipróbáljuk az általa nemesített hidegtűrő teacserjét a saját országunkban, és tapasztalatokat gyűjtsünk. Mivel én nem csak teaszakértő, hanem okleveles kertészmérnök is vagyok, tehát értem a növényt, ami a csésze mögött van, engem keresett meg Magyarországról, én pedig örömmel vállaltam ezt az izgalmas feladatot.
Hogyan lesz valakiből teaszakértő? Mi az eredeti végzettsége és hogyan talált rá a teára, honnan jött a magyar teatermesztés ötlete?
Okleveles kertészmérnöként végeztem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a tea sokáig csak hobbi volt számomra. Aztán úgy hozta az élet, hogy néhány évre Angliába, Londonba költöztem a férjemmel, és ott találkoztam a teával, teázással először szakmai szemmel. Hat évet dolgoztam végül Londonban ezen a területen, és a teaszakértői képesítésemet is ott szereztem.
Mit szólt a környezete a hazánkban nem szokványos kezdeményezéshez?
Eleinte szokatlannak találta a környezetem, kaptam negatív kritikákat is, még szakmabelitől is. De engem sosem tartott vissza az, hogy mit gondolnak mások. Tudtam, hogy mit akarok, és meg is valósítottam.
Milyen nehézségek adódtak a kezdetekben?
Az volt a legnehezebb, hogy sötétben tapogatóztam. Semmilyen adatot, feljegyzést nem találtam arról, hová, milyen területre ültettek korábban teát, és mi lett az eredménye. Pedig tudtommal az 50-60-as években teacserjék is kerültek Magyarországra, de semmit nem tudunk arról, mi történt ezekkel. Tehát teljesen egyedül kellett mindent megtapasztalnom, kikísérleteznem. Sőt, mai napig, 4 év után is kísérletezek még sok tényezővel, ami a termesztéstechnológiát illeti.
Milyen a fogadtatás?
Ma már sokan szeretik a teakertet, jönnek a látogatók, és a szakma is elismer. Sokszor hívnak előadást tartani, oktatok is a régi egyetememen, illetve amire még büszke vagyok, hogy jelöltek a munkásságom, kísérleteim miatt az Év agrárembere díjra 2020-ban, ahol a döntősök között végeztem. Idén pedig bekerültem a Britishpedia- Magyarország sikeres személyiségei enciklopédiába, ami szintén nagyon megtisztelő számomra.
Kivel dolgozik együtt a termesztésben, hogyan alakultak ki ezek a kapcsolatok?
Más európai teatermesztőkkel jó kapcsolatot ápolok, megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, több országba el is látogattam már teakert- túrára. Idén is megyek egy holland és egy német teakertbe is konzultálni, tanulni. Nagyon szeretem, hogy van egy ilyen kicsi, ám mégis globális közösség, akik mind ugyanolyan lelkesek és elhivatottak a tea iránt, mint én, és teatermesztéssel próbálkoznak a saját országukban.
Itthon is szeretném, ha kialakulna egy kis termelő közösség,.Vannak páran, akik ültettek már a segítségemmel mini teakertet, velük tartom a kapcsolatot. De ilyen volumenben, mint én, még senki nem vágott bele a tevékenységbe.
Milyen klíma kell a teának? A sokat emlegetett klímaváltozás és sokszor nálunk is szélsőséges időjárást hogy viseli a tea?
A klímaváltozás miatt változnak egyes növények termőterületei. Ma már, ahogyan szőlőt is, teát is lehet északabbi területeken termelni. Persze nem lesz soha olyan mennyiségünk, mint a páradús, meleg Ázsiában, de mégis lehetséges, jelen van, és a jövőben még sok meglepetést tartogat a teanövény számunkra. Jól alkalmazkodik a klímához, hiszen eddig is termeltek teát hűvösebb klímán Japánban, vagy Indiában a Himalája lábánál, és a forró Afrikában is. Ha megkapja a megfelelő talajtípust, tápanyagot és vizet, a hőmérséklethez jól tud alkalmazkodni. Az én kertemben is télen hó fedte, nyáron pedig süti a 40 fokos augusztusi meleg, mégis nő, hajt, én pedig szüretelem.
Elmondaná milyen teacserje alkalmas a magyar viszonyok közötti termesztésre, illetve milyen speciális igényei vannak a növénynek?
Több hidegtűrő hibrid is van, hazánkban ezeket kell előnyben részesíteni. Ezek a Camellia sinensis varietas sinensis, tehát a kínai teacserje hidegtűrő változatai. A globális felmelegedés miatt egyre kevésbé lesz a hideg a probléma, hiszen a mediterrán növények termőterülete fokozatosan tolódik északabbra, ahogy melegszik a klíma. A csapadék hiánya nagyobb gond, tehát itthon sokat kell locsolni, illetve kevés helyen van teatermesztésre alkalmas talaj, hisz a tea a savanyú talajt kedveli.
Elmesélné, milyen fázisai vannak a teatermesztésnek, hogyan jut el a palántázástól a csészéig a termék?
A teát magról vagy dugványról is szaporíthatjuk, és 4 éves kortól ültethető ki a szabadba. Addig faiskolai körülményeket, vagy fóliát, üvegházat igényel. 5 éves kortól nevezhető igazán termőképesnek, amikor már rendszeresen lehet szedni a leveleit. Azt szedés után leszárítjuk, feldolgozzuk, és már fogyasztható is teaként. Nálam tavaly volt az első nyár, amikor tudtam szedni a leveleket, 4 szüret volt júniustól szeptemberig.
Mennyi útmutatást kapott a termesztéshez és mennyiben kellett a saját tapasztalatai alapján a helyi viszonyokhoz Önnek kidolgozni a termesztési módszereket?
A kezdetek azért voltak nehezek, mert bár kaptam útmutatást az ültetést illetően, azért egy magyar nyár vagy tél merőben más, mint Hollandiában, hiába Európáról beszélünk. Tehát ami ott bevált, nálam nem feltétlenül, így jó néhány tő teát kipusztítottam sajnos, mire meglett a jelenlegi termesztéstechnológia. De még most is azt érzem, lenne amit máshogy csinálnék, ha elölről kezdeném.
Milyen növényvédelmet alkalmaznak?
Nem volt még szükség védekezésre, hiszen új kultúra lévén nincs hazánkban kártevője a teának. Tavasszal csalánteával permeteztem le, hogy ne támadja meg a szomszédos bodzabokrokon lévő levéltetű, illetve jó tápanyagforrás is neki a csalán. A gyom ellen pedig mulccsal védekezek a sorokban, a sorközöket fehér herével vetettem be, így nem kell kapálnom sem.
Mekkora az ültetvényük és milyen növényeket termesztenek?
Maga a kert 1080 négyzetméter, de nem csak teanövény van benne, hanem gyógy-és fűszernövények, bodza, dió is. További tervben van még több gyógynövény és virág ültetése is, hiszen hely van még bőven. Olyan növényeket ültetek, melyekből tea vagy gyógytea készíthető.
Kinek ajánlja a tea termesztést?
Elsősorban teakedvelő családoknak, akik szívesen megtermelik a saját fogyasztásra szánt zöldséget vagy gyümölcsöt. Miért ne termelhetnék meg a saját teájukat is? Ültetéshez, szedéshez, feldolgozáshoz minden segítséget megadok számukra. Akik csak gazdasági haszon reményében ültetnének, azokat le szoktam beszélni róla, mert ez nem egy hamar megtérülő növényfajta, inkább csak saját vagy a bővebb család ellátására alkalmas.
Hogy látja, mennyire van kultúrája a teafogyasztásnak Magyarországon? Mi az, amivel másképp viszonyulnak a teához a nagymúltú teafogyasztó országok?
Messziről indultunk, hiszen Magyarországon valamikor a kávékultúra virágzott, a teakultúra viszont soha nem volt jelentős. Azt tapasztalom a teakóstoló workshopjaimon, hogy egyre szélesebb réteget érdekel a tea is, hogy honnan jött a növény, hogyan dolgozták fel, hogyan készítsük el helyesen. Nyilván ez egy lassú folyamat, sokat kell róla beszélni, edukálni, de van érdeklődés, főleg a fiatalok körében, és ez reményteli.
Miért érdemes a Kamélia Kert teáit fogyasztani? Miben másak, mint a hagyományos bolti termékek?
Külön választanán a saját teakertemben termesztett magyar teát, ami azért jó, mert egyrészt teljes mértékben vegyszermentes, másrészt friss, üde, hiszen szedés után néhány nappal már fogyasztható. Ezt a hozzám, teakerti sétára ellátogató vendégek kóstolhatják, kereskedelmi forgalomban nincs.
Mellette én is forgalmazok természetesen japán, kínai, indiai teákat, amit mindig gondos szelektálás és kóstolás után választok be a szortimentbe. A teakeverékeimet pedig én magam készítem, én találom ki a receptúrát, tehát egyéni keverékek, csak nálam kaphatók.
Hol lehet megvásárolni a teákat?
Elsősorban a webáruházamban, a Kamélia kert online teaboltjában, de néhány deli boltban, kávézóban is megtalálhatók már országszerte.
Látogatható is a teakert?
Igen, júniustól októberig várom az érdeklődőket egy teakóstolással egybekötött teakerti sétára. Előzetes bejelentkezés szükséges.
Tud tanácsot adni a teakészítéssel kapcsolatban a nálunk népszerű filteres teakészítéshez szokott fogyasztóknak?
Első tanácsom, hogy a filteres helyett próbálják ki az egész leveles, úgynevezett szálas teákat. Egészen más élmény lesz, a minősége is sokkal jobb. Másrészt figyeljenek arra, hogy ne áztassák túl sokáig a tealeveleket, mert akkor keserű lesz az ital. A legtöbb teának 2-3 perces áztatás elegendő, zöld teáknak még ennél is kevesebb.
Az elmúlt évek nehézségei, a pandémia milyen hatással voltak a vállalkozásra?
Ősztől tavaszig, amikor kevesebb, vagy egyáltalán nincs munka a kertben, rendszeresen tartok teakóstoló workshopokat, előadásokat, teás csapatépítőket. Ezek mind megszűntek a pandémia alatt, még kis létszámú workshopokat sem tarthattam hosszú hónapokig, ami nehéz volt, mert nagyon szeretem a személyes találkozásokat, a kapcsolódást, a közös teázást. De szerencsére a webáruházam működött ez idő alatt is, és online kóstolókat is tartottam, így éltem túl az elmúlt 2 évet.
Mik a jövőbeli tervei?
Írom az első könyvemet a teatermesztés lehetőségeiről, a tapasztalataimról. Ezen kívül szeretnék többet oktatni, a fiatalokhoz eljuttatni a tea sokszínű világát. Készül egy online tanfolyamom is, ami leginkább szakmai továbbképzés lesz a vendéglátás területén dolgozóknak. Tehát edukálni, edukálni, edukálni. Ez a célom.
Köszönöm, további jó munkát és sikereket kívánunk Önnek a jövőben is!
Szerző: MNVH
Fotó: Varga Marianna