A pityerszeri skanzenben (Őrségi Népi Műemlékegyüttes) eredeti helyén láthatjuk a népi építészet remekeit. Pityérszer nevét valószínűleg az itt honos pityer nevű madárról kapta. Bár vannak olyan vélekedések is, hogy pacsirtáról. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben Szalafő-Pityerszeren 3 portát vásárolt meg, hogy az őrségi szeres településformát megóvják és bemutathassák az utókornak.
A területhez 10 épület, 3926 négyszögöl terület, gyümölcsös és 2 db vízgyűjtő tóka tartozott. A tókát az itatóvíz gyűjtésére és tárolására kiásott gödör. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták.
Az épületeket az eredeti kinézetükben helyre állították. Szoba, konyha és kamra alkotja a boronafalu, zsupfedeles, tornácos, 19. század elejei házat. A lakóház helyiségeinek ajtaja a tornácról nyílik.
Az Őrségben eredetileg a határgyepűt őrző családok foglalták el a domboldalakat, ahol otthonuk védett volt a tavaszi vizektől. A szerek nemzetségi szálláshelyek voltak, amelyek az idők folyamán kisnemesi településekké váltak.
A szegényebb családok füstös házban laktak. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt, itt elfért az egész család. A tüzelőpadkás kemence egyszerre szolgált fűtésre, sütésre és főzésre. A füsttelenítése megoldatlan volt, a tűzhelyből kiömlő füst a lakótérben terjengett és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba. Ezek a füstös házak kémény nélküliek voltak. A lakáshoz kamrák, istállók, ólak, pajták és pajták csatlakoztak.
A falumúzem legérdekesebb része az emeletes kástu vagyis kamra, amely a földszinten éléskamrából és nyitott színből áll. Kástúban tartották a család életbiztonságára szolgáló élelmiszereket és az újratermelést biztosító vetőmagokat.
A “kerített” ház is a 19. század elején épült. Az U alakú épület kis udvart zár körül, melynek negyedik oldalát korábban kapuval zárták le. A módosabb családok két tüzelővel, cserépkályhás szobával és tüzelőpadkás kemencével ellátott lakóházakban laktak. Az istállók és az ólak kivételével minden helyiség földes padozatú volt.
A főútvonal másik oldalán álló, 12. számú lakóházat 1899-ben hozták át a Gyöngyösszerből. Az eredeti helyén is három oldalról kerített, azaz tekerikes füstös-konyhás ház volt. Ennek a háznak napjainkra csak a lakórésze maradt meg, a többit fokozatosan lebontották.
A Pityerszeri skanzen vidéki örökségünk gyöngyszeme, ahol az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg az utókor számára. Nyitvatartási és egyéb információk az Őrségi Népi Műemlékegyüttes holnapján találhatók.
Forrás: kozelestavol.hu
Fotó: csodalatosmagyarorszag.hu/Nagy József