Egyre többen, egyre izmosabban. Talán így lehetne leginkább jellemezni a Hajdúnánás-Kendereskerti V. Öko Expót, ami egyszerre volt kiállítás és konferencia.
Az induláshoz képest a mostani összejövetel már sokkal átfogóbb képet tudott felmutatni mind az eszközökben, mind pedig a konferencia tematikájában. Ebben meghatározó szerepe volt minden olyan előadónak vagy hozzászólónak, akik nem a divat okán, hanem hozzáértéssel nyilvánult meg.
Az V. Öko Expo kiállításnak és konferenciának kiemelt és üde színfoltja volt Michael Kovach racionalitásokban bővelkedő előadása. A magyar származású, de már sokadik generációs vállalkozó az USA-ban, Pennsylvania és Ohio állam határán gazdálkodik. Birtoka Pittsburgh és Cleveland között található (északi szélesség 38 fok, mint Európában Lisszabon), tőle északra a Nagy-tavak egyike, az Erie helyezkedik el.
Termőterületei mindkét államban fellelhetőek, s amikor az összes megművelt terület iránt érdeklődtünk a legvégén, akkor kiderültek a pontos adatok. Pennsylvaniában 45 hektárt, míg Ohio-ban 33 hektárt mondhat a magáénak, a térségre jellemző, hogy vízben és csapadékban igen gazdag. Úgynevezett regeneratív gazdálkodást folytat, végtermékként élelmiszereket állít elő.
Több állatfajt is tart ebben a nem túl nagy gazdaságban. A szarvasmarhákat kizárólag legelőn tartja, amellett almával és makkal eteti őket. Egyebet nem kapnak, szemes terményt, gabonát nem ad a kérődzőknek. Tartásuk zárt rendszerben történik immár 10 esztendeje, a borjak a szabadban születnek, közülük 80 szolgálja a tehénutánpótlást.
A takarmányozás afféle adaptív rendszert követ, tehát rotációban valósul meg. A szarvasmarha után a tojótyúkok mennek arra a területre, ahol előzőleg a tehenek legeltek. A tojótyúkok nagyon kedvező hatással vannak a talajerő-gazdálkodásra, azon kívül a legyek elleni harcban is nagy hasznát veszi ennek az állatfajnak. Nem mellékesen tojást is termelnek, természetesen az átlagminőségnél jobbat.
Évente 40-50 sertést is meghízlal ugyanezen a területen, azok is hulló gyümölcsöt kapnak takarmánykiegészítésként, amellett természetesen szabadon túrhatnak. Ennek hatására különleges húsminőséget produkálnak a berkshire fajták, keresztezésben alkalmazták a durocot. Szerettek volna hozzájutni a mangalicához, de ezt nem tudták elérni. A sertések előnyös tulajdonsága, hogy a túrás során az erdőt, ahol az állatokat tartják, megtisztítják az invazív növényektől.
Pulykát is tart, ezek létszáma nyaranként eléri a 300-at, számuk hálaadáskor visszaesik 200-ra, a különbözetet megtisztítva értékesítik.
A pulyka a többi állathoz hasonlóan imádja a makkot, ezt idehaza talán nem mindenki tudta eddig.
A brojlerhízlalást úgynevezett mobil brojlerházban valósítja meg. A termékeiket közvetlenül maguk értékesítik, a Kovach névvel szerencséje van, mert a térség elég erősen magyar lakta vidék. Az összes termékük 95 százalékát ők maguk adják el, ez afféle direkt értékesítés, a csomagtartóba pakolják be a készárut. A kínálatuk nem állandó, sokkal inkább szezonális jellegű, ahogy azt a regeneratív gazdálkodás lehetővé teszi. Nagyon fontos, hogy tanulmányi kirándulások keretében gyerekeket fogadnak a saját birtokukon.
A regeneratív gazdálkodást több okból is fontosnak tartják. Ezáltal a biodiverzitás megtartható, miközben a talajművelést a lehető legalacsonyabb szintre szorítják vissza. Nem használnak sem műtrágyát, sem másféle kemikáliákat. Alkalmazzák a regeneratív legeltetést. Az adaptív legeltetés a szakaszos megoldást takarja, ilyenkor kerítéssel választják el a jószágot a többi résztől. Másolják a természetet, a sertés, a baromfi és a pulyka is az erdőben legel, a meghatározott sorrendben. A legelőt gondozzák, egynyári és évelő növények találhatóak a területükön, és a fű betakarítása után különféle szálas takarmánynövényeket vetnek el. Kaszálnak is, ez szolgál a jószágoknak téli takarmányul. Az adaptív legeltetésnél a szarvasmarha a terület egyharmadán legel, a többin növekszik az új fű. Létezik az erdei legeltetés, amit biodinamikus gazdálkodásnak hívnak, s ebben a vadállatok viselkedését másolják. Ezt meg is tehetik, hisz a 45 hektáros gazdaság fele erdővel borított.
A regeneratív gazdálkodás nagy előnye, hogy a költségek nagymértékben csökkenthetőek, ugyanis nem kell semmit, például trágyát géppel szállítani és szétszórni.
Ha a brojlertartó sátor alatt már elegendőnek tartják az odajuttatott baromfitrágyát, akkor az egészet arrébb költöztetik, akár naponta kétszer is. Minden egyes mobilsátorban, napelemes megoldással, 700 csirkét nevelnek fel, amihez 1 tonna takarmányt és 600 liter vizet adnak oda.
Az előnyök közé tartozik, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben ez a farm a 9. helyet szerezte meg abban a versenyben, ahol a karbonlábnyomot csökkenteni tudták. Előrelátást igénylő gazdálkodás Michael Kovaché, mert a jövő érdekében tölgyerdőt telepít, ami azon a szélességi körön 75 év múlva lesz vágásérett. A sertésektől egyenként 14 kilogramm sonkát nyernek, s ezeknek az értékesítési ára 1100 dollár. A költségmegtakarítás a baromfitrágya miatt félhektáronként évente 217-289 dollár, azaz az 1 hektárra jutó spórolás a műtrágyával körülbelül 500 dollárt jelent minden esztendőben. Ők az USA-ban fejenként 45 kilogramm brojlerhúst esznek évente, s ismerte a magyar adatot is, ami 36 kiló.
A dolognak természetesen vannak hátrányai is, ezek közzé sorolta első helyen a ragadozó madarak jelenlétét, tavaly 400 brojlert raboltak el az ő farmjáról. Az ilyenféle gazdálkodás hatása, hogy vonzzák a vadon élő állatokat, ami ugyancsak kedvezőtlen. Korábban gondjaik voltak a hideg idővel, ma már ez sem jellemző. A feldolgozás során – akárcsak itthon – kevés a megbízható, tisztességes partner, jelenleg 5 cég uralja az USA teljes piacát. A túlzottan erős koncentrációra a Covid mutatott rá, a pandémia ideje alatt 1 szarvasmarha-feldolgozóüzem bezárt, s emiatt a feldolgozói kapacitás az USA-ban 5 százalékkal csökkent. A Covid az ő számukra nem okozott gondot, sőt az idő alatt 63 százalékkal bővítették a termékkibocsátásukat, akkoriban nagyon sok új fogyasztó jelent meg náluk. A gazdálkodás azért arra sem fenékig tejfel, mert sok gondot okoz számukra a hűtőraktározás, a -tárolás, mindkettő meglehetősen drága mulatság. A hűtőraktár éppen akkor romlott el, amikor Michael Kovach Magyarországra jött előadást tartani.
Végezetül rákérdeztünk, hogy egy ilyen farm hány embernek ad munkát, megélhetést.
Ekkor derült ki egészen pontosan, hogy a 45 + 33 hektárból álló gazdaságban dolgozik Kovach úr, a felesége, a lánya, valamint egy alkalmazott és egy félállású dolgozó is.
Az éves árbevételük mintegy 200 000 dollárra tehető, az a kérdés, hogy hány embert tudnak eltartani, nem értelmezhető. Ők ugyanis csak az igények egy-egy részletét tudják kielégíteni.
A szakmai konferencián Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke fejtette ki véleményét. Lényeg, hogy ezt a tevékenységet is egyszerre tudjuk hosszú távon és fenntartható módon művelni. Erre különös figyelmeztetést adott az idei időjárás, mert az év második felétől az aszály nem kímélte a Kárpát-medencét, olyannyira, hogy a világnak ezen a táján az átlagosnál nagyobb felmelegedés tapasztalható. Lehetőséget kínál számunkra az öntözés, de nem szimplán önmagában, hanem a talajkímélő művelési megoldásokkal és a takarónövények alkalmazásával.
Aki csak azt gondolja, hogy a most alkalmazott termesztéstechnológiáját megváltoztatja, az hibásan gondolkodik, mert mostanság az már kevés. Elég, ha belegondolunk, hogy a kukoricánál mekkora terméskieséseket tud okozni a már-már sivatagosodó időjárás, mennyire okoz ez gondot az exportpiacainkon, ami egyelőre csak alapanyagkivitel.
Az ökotermékek feldolgozása és kivitele körül is ugyanazokkal a gondokkal küszködünk, mint a kommersz termékeknél, bár aki ökológiai módon állít elő valamilyen terméket, az 10 százalékos feláA rendezvény ténylegesen hiánypótló! Ezt már Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, miközben köszönetét fejezte ki a szervezőknek és a rendezőknek. Az ökológiai gazdálkodás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a képzés fejlesztésére a Debreceni Egyetemmel közösen jó lehetőség adódik, amit szeretnének kihasználni. Ebben helyet kapnak olyan diszciplínák, mint a precíziós gazdálkodás fejlesztése, a precíziós eszközök használata vagy a megfelelő vetőmagvakhoz való hozzájutás, azok használata a mindennapokban. A jobb kiszolgálás érdekében az egyetem keretein belül új vetőmagüzemet építenek Nyíregyházán, amihez a bemutatóüzemek támogatására kiírt agrárminisztériumi pályázat nyújt lehetőséget.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke hozzászólásában az agrárium és élelmiszeripar fontosságát emelte ki. Az élelmiszer ugyanis napjainkra stratégiai kérdéssé vált, de nemcsak a mennyiségi oldaláról vetődik fel ez a kérdés, hanem hogy mennyire egészséges mindaz, amit megeszünk, megehetünk.
Emellett kiemelten fontos, hogy az élelmiszerekhez továbbra is elérhető áron jussanak hozzá a fogyasztók, s ennek egyik járható útja, ha az élelmiszerláncokat a lehető legrövidebbre fogjuk. Ez egyaránt érvényes az alapanyagokra és a feldolgozott termékekre is.
Az élelmiszer lehet átok, ha gond van az egészségügyi oldalával, ám áldás, ha jó minőségű és fogyasztható, s ha az mindenkinek odakerülhet az asztalára. Ehhez összefogást ajánlott a szervezőknek a Debreceni Egyetemmel, mint tudásközponttal. Feltétlen kötelező eszmecseréket folytatni ezen a területen, s nemcsak idehaza, hanem a határainkon túl is. Erre példaként említette, hogy precíziós képzésben közös diplomát adnak ki a Pennsylvaniai Egyetemmel. A tudás integrálásában is meghatározó szerepe van a Debreceni Egyetemnek, annál is inkább, hisz az egyetem konyhája évente 4 és fél millió adag ételt készít. Ahhoz, hogy ezt teljes biztonsággal megtehesse, kellenek a régióban az egészséges élelmiszert beszállítani tudók, s ezek együttes hatásaként másoknak is példát mutathatnak.
A rendezők és szervezők nevében Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei elnöke, a Biokultúra Egyesület kelet-magyarországi elnöke hangsúlyozta, hogy a világ megváltozásával az agrárium képe is számottevően módosul. Talán legfontosabb része, hogy az élelmiszerbiztonság minden korábbinál jobban felértékelődik. Eszmefuttatásában kitért rá, hogy
a Kárpát-medencéből 150 éve csak engedjük ki a vizet, s legfőbb ideje lenne megtartani annyi csapadékot, amennyire a növénytermesztésünknek szüksége van.
Ehhez az utat az egyetem, az ottani tudásbázis jelölheti ki, mert mostantól kezdve mást kell tennünk, mint amit eddig megtettünk.
Az ökotermelés, bár látványosan növekszik, ám mégsem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Ennek oka, hogy a Magyarországon előállított ökotermékek 90 százalékát alapanyagként külföldre adják el, az ott hasznosul. Így sem az itthoni kedvező hatása, sem a feldolgozása nem jelent számunkra többlet pozitív eredményt.
Hivatkozva a kutatási eredményekre, az előadó szólt arról, hogy az életminőséget nálunk 60 százalékban – tehát döntő módon – az élelmiszer befolyásolja. Ebből adódó következtetés, hogy nálunk csupán a termékek árát veszik figyelembe a fogyasztók, amikor élelmiszert vásárolnak. Gond továbbá, hogy az ökotermékeinket 40-50 százalékkal drágábban tudjuk előállítani és piacra vinni, pedig ma már ismertek olyan módszerek, amelyekkel elérhető árat, tehát megfizethető terméket tudnánk produkálni
Nagyon fontos, hogy az agrárium és az ifjúság egymáshoz való viszonya kedvező fordulatot vegyen, a továbbtanulni vágyó gyerekek számára ez ne egy avítt dolog legyen. Kialakulóban vannak olyan új típusú mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek követésre méltóak. Ilyen az, amikor a minél jobbminőség előállítását célozza meg valaki. Köznyelvre lefordítva arról van szó, hogy a termelő kizárólag olyan terméket vigyen piacra és értékesítsen, amilyet a saját családjának is jó szívvel oda mer adni. Végezetül Szólláth Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Green Deal, mint irányzat hibás, hiszen az Európai Unióban ezáltal kockára teszik az élelmiszerellátás biztonságát.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kiállító partnerként vett részt a rendezvényen, ahol termelőink és a Hálózat munkatársai várták a látogatókat.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Avar László
Fotó: Magyar Mezőgazdaság