Családbarát fejlesztések Mátraverebély-Szentkúton: új létesítmények a nemzeti kegyhelyen

majort
2024. 06. 22., szo – 10:01

Mátraverebély-Szentkút nemcsak vallási és kulturális értéke, hanem természeti környezete miatt is kivételes. Családbarát beruházásokat, köztük 16 apartmanházat és egy multifunkcionális sportpályát adtak át szerdán a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkúton található római katolikus nemzeti kegyhelyen.

A fejlesztések négy év alatt, 3 milliárd 409 millió forintból valósultak meg.

Az átadási ünnepséget a templomban tartották, ahol Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette: “Sokat tettünk közösen a zarándokhely megújításáért, és teszünk a jövőben is, de élővé válását, fennmaradását a megélt hit, a lelkiség biztosítja, és nem a marketing, nem a kegyhely mint áru, amit értékesítünk.”

Soltész Miklós kiemelte, hogy a kegyhely célja, hogy a kereszténység üzenete mindenkihez eljusson, legyen szó hívőkről, istenkeresőkről vagy hitetlenekről. Az államtitkár felidézte, hogy Szentkút jelenlétét már 800 éve jegyzik, és közel 300 éve szolgál zarándokhelyként. A kommunista időszakban is érkeztek ide zarándokok, de a ferences atyák nélkül nem valósulhattak volna meg ilyen léptékű fejlesztések.

2006-ban a püspöki kar döntése alapján nemzeti kegyhellyé nyilvánították ezt a csodálatos helyet, amely 2010-től kezdve a kormány, a vármegye és a település vezetőinek támogatását élvezte. 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

A búcsújáróhelyen, ahová évente 300 ezer zarándok látogat el, 16 családi apartmanház, egy 114 négyzetméteres fedett közösségi tér, és egy 345 kilowatt teljesítményű naperőmű épült. Bővült a kálvária kápolna egy 456 férőhelyes urnatemetővel, a kegyhely területére szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek ki, két játszóteret és egy multifunkcionális sportpályát építettek a gyerekeknek, létrehoztak egy beltéri játszószobát, valamint megújult a nagyparkoló is.

Több ezer négyzetméternyi új utat adtak át, és 627 facsemetét ültettek a kegyhelyen. A pályázat révén egyedi fejlesztésű hitéleti ajándéktárgyakkal, helyi kézműves termékekkel és kegytárgyakkal bővítették a kegytárgybolt kínálatát. Készült angol és magyar nyelvű kiadvány Szentkút vallási, kulturális és geológiai értékeiről, valamint egy tudományos kötet a hely történetéről. Megújult a ferencesekre bízott kegyhely arculata, új weboldalt fejlesztettek a kegyhely ismertségének növelése érdekében.

A családi apartmanokkal együtt már 200 vendég fogadására alkalmas Szentkút, és a fejlesztésekkel a vendégforgalom további növekedésére számítanak.

Az ünnepségen Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy sokan nem vallási okból érkeznek ide, de azok, akik lelkileg megerősödnek, megtisztulnak a kegyhelyen, jobban helyt tudnak állni a családban és az életben. Felidézte, hogy az apostolok, vértanúk sírjaihoz már az első században elindultak a zarándokok, és vannak, akik valódi újjászületésen mennek át egy hosszabb zarándoklat alatt.

Mátraverebély-Szentkút hazánk egyik legrégebbi és legjelentősebb zarándokhelye, története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az évszázadok során Szentkút folyamatosan fejlődött és bővült. A 16. században a ferences szerzetesek vették gondozásukba a helyet, és megkezdték a vallási központ kiépítését. A barokk stílusú kegytemplom 1758-ban épült, amelyet később a neoromán stílus jegyében bővítettek és újítottak fel.

 

Forrás: Csodálatos Magyarország/ Halász Gabi
Fotó: Komka Péter | MTI