Mik a magyar agrárium kilátásai 2023-ban? A kérdésre válaszokat az Agrárközösség szakértői és meghívott vendégelőadók adtak az Agrárközösség Gazdakonferencia-sorozaton. Az előadások a gazdálkodás számos területét érintették a precíziós gazdálkodástól az ÖCSG-k adózásáig.
Elsőként Dr. Papp Zsolt György, Agrárminisztérium, vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, aki arról beszélt, hogy a 2022 novemberében elfogadott magyar KAP Stratégiai Terv célrendszerét ismertetve kiemelte, hogy a szaktárca célja az, hogy az alapanyag-termelés és a feldolgozás együttes támogatásával megteremtődjék a hazai élelmiszergezdeság stabilitása. Kiemelte, hogy a támogatási rendszerben méret szerint különítették el az agrárium szereplőit, hisz ugyanúgy szükség van a kics családi ÖCSG-kre, mint a nagy termelőkre és élelmiszeripari vállalkozásokra is.
Épp ezért a támogatásokaz 80 százalékban a KKV-szekornak, 20 százalékban pedig a nagyüzemeknek szánják.
Varga Zsófia, az Agrárközösség Kft. marketingvezetője előadásában figyelmeztetett, hogy a gazdálkodók ne vesszenek el a részletekben és csak azzak foglalkozzanak, amire hatással lehetnek, vagyis a azzal, amivel a termelésük hatékonyabb lehet, amivel a termelékenységüket javíthatják. Az előadó kiemelte azt is, hogy jó termelőeszközök és egészséges talaj nélkül elképzeltetetlen a hatékony gazdálkodás.
A támogatási rendszer jelentősebb változásairól Balogh Levente, vezető szaktanácsadó Agrárközösség Kft. tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy az e-naplók vezetését a gazdálkodóknek be kell építeniük a napi rutinjukba, mert hiába végeztek el egy-egy munkaműveletet, ha nem jelentik be időben, támogatásoktól eshetnek el.
A változó jogi környezetben növényvédelem irányait is meg kell változtatni és a kémiai védekezést az utolsó helyre kell tenni! Erről a szellemi átállásról és a biológiai növényvédelem előtérbe kerüléséről Najat Attila, a Biocont Magyarország Kft. ügyvezetője tartott előadást, míg Molnár Márton, az Agrárközösség precíziós mezőgazdasági tanácsadójaarra figyelmeztetett, hogy a precíziós gazdálkodás, bár adminisztrációs pokolnak tűnik, inkább úgy kell rá tekinteni, mint a gazdálkodás jövőjére.
A nap második részében az elméleti, egyebek mellett adózási, pénzügyi előadásokat a napi gazdálkodást meghatározó gyakorlati tudnivalókkal egészítették ki.
A precíziós gazdálkodás elterjedésével a jövőben nagy szerepe lesz a mezőgazdasági drónoknak, legyen szó monitoringról, permetezésről – ezen témákról az ABZ Drone Kft. munkatársai tájékoztatták a jelenlévőket.
Ugyancsak a precíziós növénytermesztés jelenét-jövőjét jelentik a talajmintavételet és –vizsgálatok, s az ezek alapján kialakított menedzsment zónák, amik jelentőségéről dr. Ambrus Andrea, a MATE adjunktusa tartott előadást, végül pedig Talajlabor, tápanyaggazdálkodás, kijuttatási térképek címmel dr. Ágoston Tamás, a HL LAB Talajviszgáló laboratórium szaktanácsadási csoportvezetője a talajállapot-femérés és az ezek alapján meghatározott tápanyaggazdálkodás jelentőségéről beszélt.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Halmos
Fotó: Bokor Ádám