Egyedülálló bútorfestő művész, Hutkai Tímea dolgozik Abaúj-Zemplénben, aki elhivatottan őrzi a régmúlt e különleges mesterségét, megőrizve a tájegység gyönyörű motívumait a következő nemzedékek számára. Tímeát arra kértük meséljen életéről és munkásságáról.
Hutkai Tímea népi bútorfestő vagyok, Tokajban és Regécen élek. Közgazdászként végeztem két évtizeddel ezelőtt, a tanult szakmámban 16 évig dolgoztam. A bútorfestés szépségével öt évvel ezelőtt ismerkedtem meg, azelőtt soha nem végeztem semmilyen alkotó tevékenységet. A népművészet iránti tiszteletet és szeretetet főleg nagymamámnak köszönhetem, ami először egy tőle örökölt kelengyeládában öltött testet. 2016 októberében felmondtam az akkori munkahelyemen. 2017 tavaszán egy véletlen folytán kerültem Bakonynánára Czeglédiné Budai Katalin népi iparművész bútorkészítő mesteremhez. Nála ismerkedtem meg a népi bútorfestés alapjaival, szépségével. Az ő tanácsára szereztem be a kapcsolódó szakirodalmat, és kezdtem meg kutató munkámat templomokban, tájházakban, múzeumi gyűjteményekben. Erdélyben megtanultam, hogyan kell földalapú festékkel festeni, és ott ismertem meg a tájra jellemző motívumkincset is.
Többször kaptam lehetőséget a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett nyári kézműves táborban való részvételre, ahol Gaál János Népművészet Mestere a festett templomkazetták szépségével ismertetett meg, a Hagyományok Háza által szervezett bútorfestő képzésen is részt vettem, ahol pedig Ament Éva népi iparművész, grafikustól tanulhattam. Azóta is folyamatosan képezem magam, hogy minél több elméleti és gyakorlati tudást szerezzek, és rendszeresen zsűriztetem az alkotásaimat. Asztalos és díszműkovács testvéreimmel leginkább bútorokat és használati tárgyakat készítünk, de nagy „szerelmem” a festett mennyezetkazetták öröksége. Jelenleg a megyaszói, kalotaszegi és a rétfalusi templomkazettákat tanulmányozom és festem.
Ez utóbbihoz kapcsolódik pályázatom, aminek a megvalósításához kértem támogatást. Felkérést kaptam a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett Életgazdaság című kiállításon való részvételre, ami 2022. november 23-án nyílik meg a Pesti Vigadóban. A tárlaton a megyaszói festett asztalosmunkák közül 8 db karzatdeszka megfestésével szeretnék részt venni, amelyek 74,5x104,5 cm-es méretben reprezentálják és népszerűsítik a megyénkben 1735-ben készült remekművek szépségét. Szabadfalvi József kutatásai szerint a zempléni település templomának egykor rangot adó festett bútorzat miskolci illetőségű mesterek keze nyomát dicséri, amiben a történeti Északkelet-Magyarország bútorfestő hagyománya egységesült, de a maga korában hatással volt a térség kézműveseinek díszítő tevékenységére is. A Herman Ottó Múzeumtól kértem már kutatási engedélyt, hogy minél hitelesebb reprodukciót készíthessek.
Szerző: Tóth Ágnes
Fotós: Oláh Petra