A téli ünnepkör népszokásokban gazdag része a farsangi időszak, mely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A régi világban a farsang volt a mulatságok és lakodalmak ideje. – A farsangi mulatság fénypontját jelentette a maskarások, farsangosok megjelenése a házaknál, a jelmezes-álarcos alakoskodás.
A farsangi időszakban nem csak a párválasztásra készülő fiatalok jártak bálozni, szórakozni, a fiatalabbak az úgynevezett „suttyóbálokban” szórakoztak, melyet egy gazda házának tisztaszobájában tartottak citerás kíséret mellett – Erre a jellemzően csornai szokásra lányokat is meghívtak – mondta el dr. Vehrer Adél, néprajzkutató, a Széchenyi István Egyetem docense.
Álarcosok a faluban
Egész Európában megvoltak az ébredő természetet, a tavaszt köszöntő szokások, melyek egyúttal a telet is lezárják. Európa többi népénél nagy csoportokban vonulnak fel az alakoskodók, nálunk inkább kisebb álarcos csoportok jártak házról házra.
– Farsang idején szomorú csak az az eladósorban lévő lány maradt, akinek nem sikerült férjhez mennie. Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Őket a legények kicsúfolták a tuskóhúzás alkalmával.
A Rábaközben a legények egy tuskót húztak maguk után, ezzel keltettek zajt. A farönköt aztán annak a leánynak a portája elé rakták, aki farsangkor nem kelt el – idézte fel a szokásokat a kutató.
Csúfolták a lányokat
Vitnyéden húshagyókedden serdülő fiúk járták a falut.
A kezükben fedőket vittek, amiket összeveregettek, miközben énekeltek: „Jujj, farsang, jujj farsang!”– majd felsorolták azok nevét, akiket nem vettek el a legények, akik egész évben udvaroltak nekik. Vicán volt szokásban a górékata. Egy fiú és egy lány bábut rögzítettek egy kerékre és ezt görgették a községben. Szanyban egy bál keretében a cigánybandák eltemették a bőgőt, ami húsvétig elő sem kerülhetett.
– A mihályi bohócjárás eredetileg magyar ruhában, illetve különböző farsangi maskarába öltözött legények vidám húshagyókeddi falujárása. Minden házhoz bemennek és az udvaron táncolnak, fánkot vagy pénzt kapnak, az eladó lányokat megtáncoltatják. A hejehujázó, vidám, látványos, szemet gyönyörködtető tarka menetet kíváncsiskodók tekintete és nagy gyereksereg követi, őket a menet többi tagjától le-lemaradó bohócok és a hamus zsákos meg a kormos zsákos ijesztgeti és kergeti szét.
A két utóbbi a bohócjárás rémei, akit el tudnak kapni (gyerekeket, eladó lányokat, suhancokat), elverik, azaz bekormozzák, behamuzzák a zsákokkal.
A bohócjárást este farsangi bál követi. A megyerikumok közé tartozó szokás ma is él Mihályiban – emlékeztetett a kutató.
Farsangi ételek
Szép szalagos farsangi fánkkal, úgynevezett púposfánkkal és különböző ételekkel halmozták el a vendégeket, amíg meg nem szólalt az éjféli harangszó, jelezve a nagyböjt kezdetét. Vitnyéden azt tartották, hogy az első farsangi fánkot a tyúkoknak kell adni, hogy jó tojók legyenek, közben ezt mondták: „Egyetek, tollasok!” Úgy vélték, azért kell fánkot sütni, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. A farsangot követi a hamvazószerda után a böjti időszak, de a torkos csütörtökön megettek minden farsangi maradékot.
Forrás: Kisalföld
Fotó: megyerikum.hu