A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.
Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete.
A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.
Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta.
“A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen.
“Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.
A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”.
Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.
Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg.
Tasó László, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására.
Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik.
Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.
Forrás: Csodálatos Magyarország/ Szabó Zoltán
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt