Őrizzük hagyományainkat: Matyóföld szívében készítik a népviseleti babákat

majort
2023. 10. 22., v – 08:01

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán található. Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő három település Mezőkövesd, Tard és Szentistván lakosságát nevezzük, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól.

A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség, innen diktálták a divatot.

A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.

A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.

A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.

A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Matyóföldön alkot a Bukta házaspár, akik népviseleti babakészítéssel foglalkoznak.

Bukta Istvánnéval beszélgettem.

Kérem meséljen Magukról és kézműves alkotói munkájukról. 

„ Mezőkövesden élünk, matyó népviseleti babák és ajándéktárgyak készítésével foglalkozunk. Tevékenységünk kezdete 1988 évre tehető, amikor második gyermekünk születése után, több szabadidővel rendelkeztem.  Szerettem volna valami hasznos, anyagilag jövedelmező tevékenységet folytatni. Mivel családi hátterünk, származásunk (tősgyökeres matyó) adott volt, ezért a szüleink segítségével a „matyózás” irányába indultunk el. Férjem édesanyja a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben babakészítőként dolgozott, a babakészítés minden mozzanatát ismerte, nyugdíjba vonulása után örömmel segített a betanulásban, évekig együtt dolgoztunk az ő vállalkozásában. Édesanyámtól pedig, aki szintén a Matyó HISZ bedolgozója volt, gyerekkorom óta elfigyeltem a hímzés minden tudományát: az öltések elsajátítása mellett a matyó színek alkalmazását. Természetesen már akkor próbálkoztam a saját hímzéssel, a mai napig büszkén őrzöm egyik gyerekkori munkámat. Ismeretségi körünkben sok-sok segítőnk volt, akiktől sokszor akaratunktól függetlenül is tanultunk.

Középiskolában  (technika óra keretein belül) ismerkedtem meg a gépi varrás „tudományával”.  Így azután minden adott volt ahhoz, hogy babakészítéssel és értékesítéssel egészítsük ki jövedelmünket. Szüleink halála után férjemmel ketten folytatjuk ezt a tevékenységet. Évekig munka mellett, kiegészítő tevékenységként, majd nyugdíjazásunk óta - látva az igényeket - szinte már csak kedvtelésből.

Milyen fejlődésen menten keresztül az elmúlt időszakban?

„Az évek alatt bővítettük a munkaeszközeink tárát is. A test töméséhez, összeállításához szükséges szerszámokon túl például a baba kalapjának megformálásához szükséges formákat is beszereztük, de magát a technológiát is ki kellett dolgozni.

Az évek során mindig figyeltünk arra, hogy a termékeink a lehetőségekhez képest megjelenítsék a matyó szín- és formavilágot. A hagyományos anyagokat igyekeztünk beszerezni, sajnos ma már többféle anyag nem kapható, de törekszünk arra, hogy pótlásuk ne okozzon törést a baba megjelenésében.

Sajnos az idő múlásával az idős babakészítők már befejezték a munkát, legtöbben elhunytak.”

Miért különleges, amit Önök végeznek? Mit tesznek a hagyományok megőrzése érdekében?

„Tovább folytatjuk a munkát, mert fontosnak tartjuk, hogy a következő generációk is ismerjék meg a matyó népviseletet, legyen emlékük, amikor Mezőkövesdről hazatérnek, legyen az országhatáron belül vagy kívül is. Babáink eljutottak már Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Indiába, Japánba, Európa szinte minden országába.

Az utóbbi két évben a felmerülő igényeknek megfelelően egyéb ajándéktárgyakat is készítettem: hímzett, rojtozott alátéteket, nyakéket, fülbevalót, hímzett matyó rózsa hűtőmágneseket, tűpárnát, könyvjelzőt, hűtőmágnes babát. Termékeink megtekinthetőek a www.matyobaba.hu honlapon.”

Mik a jövőbeni elképzeléseik?

„A következő időszakban tervezem ún. művészbabák készítését, melyeket szakmai zsűrivel szeretném értékeltetni.”

 

Szerző: Tóth Ágnes
Forrás: www.matyobaba.hu, Wikipedia
Fotók: Bukta Istvánné