A rekonstrukció érintette a várnagyi házat, a középkori konyhát, a sütőházat, a Csabitornyot, a bognárműhelyt és a kovácsműhelyt. A várfal mentén egy fedett gyilokjáró készült el, továbbá a felújított szárny egy második szintet is kapott.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője az átadón kiemelte, hogy a megmentett műemlékek a jelen részeivé válnak, a jövő technikájával felszerelve pedig a következő generációknak is közvetíthetik a múlt értékeit . Hozzátette: a beruházásnak köszönhetően a térségbe új munkahelyek jönnek létre, megújul a város és egyre jelentősebb kultúrtörténeti központtá válik.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, hogy a sümegi vár keleti szárnya 1,1 milliárd forint uniós forrásból újult meg, és vált egész évben látogatható kulturális attrakcióvá. A hosszú távú cél az, hogy a sümegi várhoz hasonlóan az ország valamennyi műemléke megújuljon, és új tartalommal teljen meg – fűzte hozzá. Elmondta, hogy az új építészeti törvény a jobb, teljesebb, egészségesebb élet feltételeit hivatott megteremteni, ennek érdekében 2025. december 31-ig a műemlékek teljeskörű felülvizsgálata meg fog történni.
Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy hosszú évtizedeken át hanyatlott a vár, most azonban a 21. századi felszereltségének köszönhetően egyre több látogatót vonz.
A várudvaron lovagi tornák, szabadtéri előadások, a belső terekben pedig az építéstörténetet és a középkor mindennapjait bemutató tárlat, vármakettek, vetítőterem és interaktív eszközök várják az érdeklődőket.
Balaton egyik leglátogatottabb erőssége a település fölé magasodó Várhegyet koronázza.
Építését a tatárjárás utáni időkre teszik: IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött.
1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak.
A vár hanyatlása a 18. század elején kezdődött, amikor a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták. Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon keresztül ki volt téve az időjárás viszontagságainak, köveinek nagy részét a környező építkezésekre szállították el.
Papp Imre várkapitány és családja 1989 óta üzemelteti a várat, aki felidézte, hogy kezdetben 10 százalékban magyar, 90 százalékban külföldi látogatója volt az erődnek, ez az arány mára megfordult. Elmondta azt is, hogy több mint 200 dolgozója van évente a várnak, az ingyenes nyílt napok, amelyek során a látogatók megismerhetik a programokat, a fejlesztéseket, számos érdeklődőt vonzanak.
Forrás: Csodálatos Magyarország
Fotó: Vasvári Tamás | MTI