Kézzel festett kazettás mennyezetek, kora középkori freskótöredékek és elegáns fatornyok rejtőzködnek Észak-Magyarország falvaiban. Fazsindely, fatornyok és hófehérre meszelt falakra akácfák lombja bólint. Észak-Magyarország aprófalvas vidékének rejtőzködő gyöngyszemei között járunk.
Valahol a Galyaság és a Cserehát lankái között kanyarog a keskeny mellékút, balról széles dombhátak, jobbról a zöldellő mezőket itt-ott facsoportok tagolják. A gyanútlan utazó nem is sejti, hogy Magyarország egyik legeldugottabb szegletében templomépítészetünk páratlan kincsei húzódnak meg szerényen, és dacolnak némán a történelem viharaival. Akad köztük Árpád-kori szentély, festett kazettás famennyezet, kilencszáz éves boltív, és nem utolsósorban pompás kilátás hegyekre és völgyekre.
Kézzel festett kazetták
Rakacaszend központjában meredek domb tetején áll a falu Árpád-kori református temploma, melynek legrégibb részét az 1100-as években emelték. Egy évszázaddal később építettek hozzá egy hosszházat, más néven hajót, amit néhány lépéssel keresztbe-hosszába bejárhatunk. A két rész metszéspontjára fából ácsolt fiatornyot emeltek, melynek oldalát a tetővel egyező módon fazsindellyel fedték. Az apró templom keskeny, lőrésszerű ablakain keresztül éppen csak beszűrődik némi fény a templomba, igazán misztikus hangulat fogadja a belépőt.
Rakacaszend református templomának különleges dísze a hajót borító festett kazettás síkmennyezet.
A leveles-indás motívumokat ügyes kezű mesterek festették a szabályosan felosztott képmezőkre a középkorban. Rakacaszend református templomának famennyezete mellett a falakat díszítő freskótöredékeket is szépen helyreállították, a középkori falfestményeken királyok és püspökök alakjai elevenednek meg szemünk előtt az 1400-as évek stílusában.
Erőd és templom
Szalonna szépen helyreállított református temploma is az Észak-Magyarországon keresztülhúzódó Gótikus út része, mely a turisták számára segít felfedezni hazánk rejtettebb vidékének látnivalóit, féltett kincseit. Magas, vastag falai és keskeny ablakai mellett a templom körüli erődfal is jelzi, a középkorban bizony gyakran érte támadás a vidéket.
Túlélve tatárjárást a törökdúlás után mégis porig égett templom később új tetőszerkezetet kapott. Árpád-kori templomaink sajátossága az erődfal és az épülettől külön álló harangtorony. Ékes példa erre Szalonna templomának látványos fa harangtornya, melyhez hasonlót találunk a beregi Tákoson.
Tornaszentandrás temploma Magyarországon építészeti kuriózum, hiszen keleti végében kettős apszist emeltek, mely két szentélyt rejt magában. A vidékre Németországból betelepített bányászok az 1100-as években a közeli Esztramos-hegy vasércét termelték ki és dolgozták fel. A különleges nevű hegy az Aggteleki-karszttal együtt a Világörökség része, látványos cseppkő alakzatokat rejt a gyomrában.
Tornaszentandrás templomának hajóját egy festett diadalív választja el a szentélytől. Az oltár mögötti kettős záródású szentély, az ikerszentély Szent Borbála és Szent András tiszteletére épült, a tiroli hagyományoknak megfelelően. A Szent András plébániatemplom freskói még a középkort idézik, Szent István és Szent László életéből ábrázolnak jeleneteket, a szószéken és festett faszobrokon azonban már az 1700-as évek népi barokk stílusa tükröződik.
Érdemes felkeresnünk Magyarország rejtettebb zugait, hiszen a páratlan kulturális kincsek mellett csodálatos tájakon járhatunk, csendet és nyugalmat találhatunk.
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotó: Sokszínű Vidék