Hol fejlődjön a gazda? Összefoglaló a magyar agráregyetemek 2022-es képzési kínálatáról

majort
2022. 06. 19., v – 07:06

Segítünk annak, aki 2022 szeptemberben szeretné elkezdeni felsőoktatási tanulmányait alap-, mester-, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben. A már dolgozó diplomásoknak sok szakmérnöki képzés indul februárban és szeptemberben is. Miért éri meg mezőgazdasági területen diplomát szerezni, mi alapján érdemes dönteni, és milyen szakokra lehet jelentkezni?


„Az egyetem modern tudást ad át, gondolkodásmódot fejleszt, elindít az értelmiségi lét felé. A fiatalok ezenkívül olyan kapcsolati hálót építhetnek ki az intézményben, ami egész szakmai pályafutásukon végigviheti őket. A diploma megszerzése után pedig a mezőgazdaságban széles spektrumon el lehet helyezkedni. Gazdaságokban, az államigazgatásban, a kutatásban, az oktatásban, az élelmiszer-előállításban, a banki szférában és az önkormányzatoknál” – fogalmazta meg dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, miért érdemes agrárdiplomát szerezni a Felsőoktatási modellváltás oldalán. Az agrárszakképzés részleteit gyűjtötték össze.


A MATE a legnagyobb hazai agráregyetem, több intézmény integrációjával indult 2021 elején. Az első ilyen évében 24 százalékkal növelte a felvett hallgatók számát a jogelőd intézmények előző évi összesített számához képest. Az öt – gödöllői, budapesti, gyöngyösi, kaposvári, keszthelyi – Campuson és a szarvasi képzési helyen 3244 hallgató kezdte meg tanulmányait tavaly szeptemberben az egy évvel korábbi 2116 után. A MATE legnépszerűbb szakjai a mezőgazdasági mérnöki, a kertészmérnöki, az élelmiszermérnöki és a tájépítő-kertrendező mérnöki. Ezeken 25-30 százalékos volt a növekedés, Kaposváron pedig volt olyan szak, amelyen közel duplázódott a felvett hallgatók száma. „Mindez azt is jelenti, hogy az agrárium iránti érdeklődés fokozható, és az új egyetem bevezetése jól sikerült, vonzerőt jelent a fiataloknak” – tette hozzá a rektor.


A MATE vezetője azt javasolta a felvételi előtt állóknak, hogy elsősorban érdeklődés alapján válasszanak szakot. Könnyebb helyzetben vannak a gazdálkodó családban felnövő fiatalok. „Az egyetem számukra az otthoni gyakorlatban megszerzett tudást hátterét adja, a miértekre kínál választ. Képessé teszi a hallgatót a tudás szintetizálására, az önálló szakmai döntések meghozatalára, az innovatív gondolkodásra. Ha ez kiegészül az otthonról hozott gyakorlatias szemlélettel, akkor a diploma megszerzése után nagyon jó esélyekkel gazdálkodhatnak. Akiknek nincs ilyen hátterük, de megvan az érdeklődésük az agrárium iránt, azok is jelentkezzenek bátran, őket is várjuk” – biztatta a fiatalokat dr. Gyuricza Csaba.


„A pandémiás időszak világossá tette, milyen fontos szerepet tölt be az élelmiszergazdaság az ország életében. Megfelelő minőségű élelmiszerre, illetve az előállításukhoz szükséges jó minőségű alapanyagra mindig szükség lesz. A jó alapanyag előállításához pedig jól képzett szakemberekre van szükség” – mondta a mezőgazdaság stratégiai szerepéről Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem (SZE) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja. Szerinte a mezőgazdaság presztízsnövekedésének is köszönhető, hogy tavaly 61 százalékkal több hallgatót vettek fel.


A nagy hagyományú mosonmagyaróvári agrárintézményben a személyes légkörű oktatást, az összetartó közösséget és a teljesen felújított egyetemi épületet emelte ki a dékán. „Karunk közel 70 mintagazdasággal áll kapcsolatban, ahol a hallgatók a szakmai gyakorlatokat töltik, illetve a gazdaságok vezetői bekapcsolódnak az oktatásba is” – tette hozzá.

A kar vezetője szerint minden évben az élelmiszermérnök alapképzési szak a legnépszerűbb, de 2021-ben sokan kezdték el a hagyományos 5 éves agrármérnökképzést is, amelyet most először levelezőn is el lehet végezni. Új szakként ismét elindulhatott az állattenyésztő alapképzési szak is – sorolta Szalka Éva az agrárszakképzés helyi részleteiről.


A precíziós technológiákat a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódó tantárgyak keretében is oktatják, és az ismeretanyagot folyamatosan frissítik.


A MATE-n és a Széchenyi István Egyetemen kívül több más intézményben is lehet mezőgazdasági diplomát szerezni Magyarországon. A teljes képzési palettát nyújtja a patinás Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Lehet jelentkezni még a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának szakjaira Hódmezővásárhelyre négy alapszakra, erről itt lehet többet olvasni. Lehetőség van a kecskeméti Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karára három alapszakra, az agráriumból erdészeti, faipari, vadgazda, természetvédelmi mérnöki fókuszú Soproni Egyetemre, a Nyíregyházi Egyetemre két alapszakra, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetemre (mindkettőn szőlész-borász alapszakra) és a Pécsi Tudományegyetemre vidékfejlesztési agrármérnöki szakra is jelentkezni.


Az agrárszakképzés területe több ponton eltér a többi tudományterülettől, főleg a nagy gyakorlatigénye miatt. Az agráralapképzés – tehát az első, BSc fokozatú diploma – képzési ideje nem 6, hanem 7 félév, amelynek utolsó féléve szakmai gyakorlat. Az alapdiploma után pedig 4 féléves mesterképzésre lehet felvételizni. A 7 féléves tanulmány előnye, hogy a hallgató a szakmai alapok és gyakorlatias tudás birtokában korábban választhat: vagy elkezd dolgozni, vagy felvételizik a kétéves mesterképzésre. Az agrárszakképzés rendszerében hallgatók 30-35 százaléka lép a következő szintre, és általában az alapképzéshez képest más területen tanul az MSc-diplomához.


Akit egy bizonyos terület mélyebben érdekel, vagy kutatói pályát, doktorit céloz meg hosszabb távon, vagy munkahelyén kutatás-fejlesztést végezhet. A mesterdiploma után a harmadik szintet, a doktorit lehet megcélozni. A MATE-n a 12 doktori iskolában évente 300 hallgatót vesznek fel.


Bonyolítja a helyzetet, hogy az alap-mester osztás mellett a mezőgazdaságban van osztatlan, 10 féléves agrármérnök szak is. Ez 2008-ig létezett, s mivel nem illeszkedett a többszintű bolognai képzési rendszerbe, eltörölték, majd 10 éves szünet után az oktatás és a munkaerőpiac nyomására újraindult.


Egy gazdálkodó családból származó fiatalnak egyaránt jó döntés lehet a 7 féléves mezőgazdasági mérnöki és a 10 éves agrármérnöki osztatlan agrárszakképzés. Előbbiben megtanulja a széles elméleti alapokat, és utána akár választhat az érdeklődéséhez közeli mesterszakot. A 10 féléves agrármérnökiben mélyebbek és szélesebbek lesznek az alapok, és 5 év után mesterdiplomát kap a hallgató.


Érdemes figyelni az egyes alapszakokhoz tartozó specializációt, amelynek kidolgozása az intézmények hatáskörébe tartozik. Ez adja a képzés helyi sajátosságait, a többlettudást. 


Ezt néhány intézmény a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban a szakok alatti lábjegyzetekben jelöli, de érdemes az iskolák weboldalait is megnézni. Például a MATE-n Gyöngyösön a mezőgazdasági mérnöki alapszakon a specializáció farmgazda, Szarvason öntözéses gazdálkodás, Keszthelyen választható állattenyésztő, gazdálkodó, növénytermesztő, ugyanezen a szakon az SZTE hódmezővásárhelyi karán agrárökonómiai, állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési szakirány is.


Külön típust képvisel a képzési palettán a német mintára bevezetett duális képzés. A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy az adott szak végezhető-e duális képzésben. Ilyenre a jelentkező két szűrőn át juthat be. Első lépésben felvételizik a hagyományos módon az adott szakra. A második lépés egy újabb felvételi az intézményben duális képzést meghirdető szervezetnél. Akinek nem sikerül a céges felvételi, az a hagyományos alapképzésben startol, tehát nem esik ki az egyetemről. A duális képzés előnye, hogy sokkal intenzívebb a cégnél töltött idő, majdnem megegyezik az egyetemi idővel. A cégek nem olcsó munkaerőként tekintenek a hallgatókra, hanem olyan tehetségként, akit képeznek, akivel hosszú távon terveznek. A hallgatók általában a vállalatnál írják szakdolgozatukat, és nagy eséllyel náluk kezdik szakmai pályájukat. Ez a cégeknek is előnyös, hiszen alkalmazásba vételkor nincs betanítási idő, pontosan ismerik a fiatalok erősségeit.


Versenyelőnyre tehet szert egy leendő mezőgazdasági vezető, ha magas szinten beszél angolul – a szaknyelvet is –, és tapasztalatot szerez külföldön. Ehhez a legjobb eszköz egy uniós ösztöndíjprogram. Más tudományterületekkel összevetve az agrárosok kisebb arányban mennek külföldre, pedig nagy ebben a potenciál. A féléves külföldi ösztöndíj az esetek többségében nem jár. 


Az egyetemi képzések külön típusát jelentik a szakirányú továbbképzések. Ezek az agráriumban jellemzően egy-két éves (a trend az egy év) szakmérnöki képzések, amelyek a piaci igényekre reagálnak, blokkosított órákban munka mellett zajlanak. Nincs központi felvételi, az adott intézmény kompetenciája, milyen feltételeket szab meg, kit vesz fel. Többnyire alapdiplomát, szakmai önéletrajzot és motivációs levelet kérnek. A jelentkezők jellemzően már több éve dolgoznak, az adott témában akarnak elmélyedni, nagyon motiváltak, a csoportokban élénk szakmai viták alakulnak ki. A MATE-n több mint 20 szakirányú továbbképzés van, népszerű a környezetgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a precíziós gazdálkodás, a talajtan – mondta a szakmérnöki képzésekről dr. Gyuricza Csaba.


Dr. Szalka Éva elmondta, hogy a mosonmagyaróvári intézményükben indult el az országban elsőként a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés és a drónirányító és -adatelemző szakmérnöki képzés. Mindkettő keresett. Újdonság még az agrárdigitalizációs szakirányú továbbképzési szak. E képzések költségtérítésesek. A részvételért képzéstől függően félévenként 150 000–350 000 forintot kell fizetni. A szakirányú továbbképzések legközelebb szeptemberben indulnak, a részletekről az egyetemek weboldalain tájékozódhatnak az érdeklődők.


Egyedülálló drónirányító és drónadatelemző szakirányú továbbképzést indított egy éve februárban a győri központú Széchenyi István Egyetem. A képzés támogatására a SZE Budapesti Innovációs és Képzési Központjában drón- és képfeldolgozás- oktató, -kutató labort is létrehoztak. A Széchenyi István Egyetemen folyó innovációs munka támogatja a gyors adatátvitelhez is fontos 5G hálózat fejlesztését, amely a drónokkal kapcsolatos fejlesztéseknél szintén lényeges. Azért egyedi a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés, mert a hallgatók a biztonságos drónüzemeltetés mellett a drónok által nyert adatok elemzését, értékelését is megtanulják. A hozamtérképekhez, a növényvédelemben a táblák fertőzöttségének megállapításához is sokat segíthet a drónfelvételek szoftveres elemzése.


Az egyetem kancellárja, Kovács Zsolt úgy értékelt, hogy a drónlaborral és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar szakirányú drónirányító- és drónadatelemző-továbbképzésével kihasználták az intézmény agrár- és műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az egyetemi modellváltással pedig a piacon akarják hasznosítani a kutatásaik eredményeiket, illetve az átadott tudást használható értékké alakítani. Mint mondta, „a túljelentkezés is mutatja, hogy valós piaci igényekre reagáltunk, a labornak köszönhetően pedig a legkorszerűbb technológiákat tudjuk megmutatni a hallgatóknak”. Drotár István, a SZE Digitális Fejlesztési Központjának vezetője a tájékoztatón azt is elárulta, hogy terveznek egy új, agrárdigitalizációs szakmérnöki képzést is.


A hagyományos felvételi eljárásban február 15-éig kell jelentkezni a 4 féléves felsőoktatási szakképzésekre. Ez átmenet az érettségi és az alapdiploma között, ugródeszka lehet az egyetemre, ugyanis bizonyos tárgyak elvégzése beszámítható a későbbi alapképzésbe. A MATE-n a legnépszerűbb a gyógy- és fűszernövény-termesztői képzés. Akad, aki hobbiból vág bele, mások érettségi után. „Technikus-közeli” tudást ad, amellyel el lehet helyezkedni az álláspiacon. Mezőgazdasági, szőlész-borász, ménesgazdai felsőfokú szakképzések vannak még az intézmények kínálatában.


A felvételi pontszám az érettségi eredményeiből és a különféle jogcímeken (például nyelvvizsga) elérhető többletpontokból alakul ki. Az egyes szakokra a minimális bejutási pontszámok július végén dőlnek el. Akinek sikertelen a felvételije, augusztusban pótfelvételin még egy helyet megjelölhet. Bővebb információ a felsőoktatási felvételiről a hivatalos helyen, a Felvi.hu oldalon található, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézménye, az Oktatási Hivatal működtet.


•    Az alábbi szakok közül is lehet választani az agrárszakképzés rendszerében

•    Alapképzés:

–    agrár- és üzleti digitalizáció szak
–    állattenyésztő mérnöki szak
–    élelmiszermérnöki szak
–    földmérő és földrendező mérnöki szak
–    kertészmérnöki szak
–    lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak
–    mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak
–    mezőgazdasági mérnöki szak
–    mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki szak
–    szőlész-borász mérnöki szak
–    tájrendező és kertépítő mérnöki szak
–    természetvédelmi mérnöki szak
–    vadgazda mérnöki szak
–    vidékfejlesztési agrármérnöki szak

•    Osztatlan képzés:

–    agrármérnöki szak
–    állatorvosi szak
–    erdőmérnöki szak

•    Mesterképzés:

–    állattenyésztő mérnöki szak
–    élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki szak
–    élelmiszermérnöki szak
–    fenntartható takarmányozás szak
–    kertészmérnöki szak
–    környezetgazdálkodási agrármérnöki szak
–    mezőgazdasági biotechnológus szak
–    mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak
–    mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki szak
–    növényorvosi szak
–    növénytermesztő mérnöki szak
–    szőlész-borász mérnöki szak
–    tájépítész mérnöki szak
–    takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki szak
–    természetvédelmi mérnöki szak
–    vadgazda mérnöki szak
–    vidékfejlesztési agrármérnöki szak

•    Felsőoktatási szakképzés (4 félév):

–    gyógy- és fűszernövény-termesztő
–    ménesgazda
–    mezőgazdasági képzés
–    szőlész-borász

•    Néhány szakirányú továbbképzés

–    élelmiszerlánc-minőségirányítás (MATE, Gödöllő, 3 félév)
–    ökológiai gazdálkodó (MATE, Budapest, 4 félév)
–    vetőmag-gazdálkodási szakmérnök (MATE, Szarvas, 2 félév
–    drónirányító és -adatelemző (SZE, Mosonmagyaróvár, 2 félév)
–    precíziós mezőgazdasági szakmérnök (SZE, Mosonmagyaróvár, 2 félév)
–    tejipari szakmérnök (SZE, Mosonmagyaróvár, 3 félév)

Forrás: Margo.hu
Fotó: Margo.hu