A hollókői ófalu mesés házacskái a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken, kettős vonalban helyezkednek el, s a múltról regélnek. A pár száz fős palóc település, Hollókő, Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északkeletre fekszik, s ófalujának története a 13. századig nyúlik vissza.
A korabeli oklevelek jobbára csak a várát említik, amely a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen. A faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt.
A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett, újratelepítése azonban rövidesen megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek.
Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.
A falu központjában, a domb tetején áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek.
Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képvisel, a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken, kettős vonalban helyezkednek el a házai. A védett épületek földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok, úgynevezett hambitusok szegélyezik.
A műemléki védelem alatt álló házak egy részében ma is laknak, de több immár kizárólag idegenforgalmi célokat szolgál, kiállítások vannak bennük, másokban pedig régi kézműves tevékenységeket mutatnak be korhű körülmények között, és ezeket a vendégek ki is próbálhatják.
A falu legfontosabb látványosságai belépőjegy ellenében látogathatók. A praktikus tudnivalók közül érdemes azt is megjegyezni, hogy az ófaluba nem hajthatunk be, így célszerű a község végében kialakított nagy parkolóban letenni az autónkat, vagy érkezhetünk biciklivel is.
Forrás: Csodálatos Magyarország
Fotó: Csodálatos Magyarország/ Cserháti Szabolcs