A Debreceni Egyetem 2021. augusztus 1-től alapítványi formában működik. A modellváltás alkalmából a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) felülvizsgálja oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységét, hogy jobban meg tudjon felelni a hazai és a nemzetközi környezet elvárásainak.
A kar fontosnak tartja, hogy a gazdasági szereplők első kézből értesüljenek a lényegi változásokról, hogy még szorosabbra fűzze kapcsolatait a régió meghatározó vállalkozásaival, és hogy a lehető legjobban ki tudják használni az új jogi formából adódó lehetőségeket.
A felsőoktatási intézményekre, így a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karra is, napjainkra az oktatás–kutatás–szaktanácsadás komplex rendszere vált jellemzővé. A jövő változékonysága ellenére a kar fenntartható fejlődése, illetve fejlesztése nem képzelhető el az oktatás ügyének kiemelt kezelése nélkül.
A multifunkciós mezőgazdaság és a vidék fejlesztése érdekében különböző szinteken képeznek szakembereket karukon. Az oktatási szerkezet megtervezésekor a régió és a munkaerőpiac által támasztott igényeket is szem előtt kell tartaniuk. Ezen a területen minden tevékenységnek a szakvezetők az elsődleges koordinátorai és felelősei. A duális képzés új elem a magyar felsőoktatásban. Tanulmányaik teljes idő tartama alatt folyamatosan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a hallgatók, Bsc és Msc szakokon egyaránt. A partnervállalkozásnál és az egyetemen felváltva, 8–13 hetes „váltásban” dolgoznak és tanulnak. A hallgatók, a jövőbeni munkavállalók és a munkáltatók intenzív, rugalmas kapcsolata mindkét fél számára kedvező. A hallgatók szakmai orientáltságának megerősödése és élő kapcsolata a munkáltatókkal előnyös, mert az elvárásaiknak jobban megfelelően helyezkedhetnek el, a gazdasági szereplők pedig a működésüket ismerő, alapszintű tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel tölthetik fel az állásokat.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar küldetése a multifunkciós mezőgazdaság és a vidék fejlesztése az Észak-Alföldi Régióban és Kelet-Magyarországon. Az intézmény, ennek megfelelően, az elsődleges szakemberképzésen túl regionális, országos és nemzetközi kutatási és szaktanácsadási feladatokat is ellát. A fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés követelményeinek megfelelően bővültek oktatási-képzési és kutatási területeik. A tudományok kapcsolata egymással egyre erősödik, ami közép- és hosszú távon is kívánatos.
A kutatás-fejlesztés fókuszterületei:
- Megbízható alapanyagok és egészséges táplálék – biztonságos és nyomon követhető növényi (szántóföldi, kertészeti) és állati termékek, speciális egészségvédő hatással is rendelkező élelmiszerek, takarmányok;
- Egészséges környezet – környezetileg fenntartható, a szélsőséges időjárási helyzetekhez alkalmazkodó, megújuló energiaforrásokra alapozott precíziós mezőgazdasági technológiák.
A MÉK az alábbi kutatási területeken határozza meg a tevékenységét:
- A jövő mezőgazdasága – modern, precíziós, erőforrás-hatékony kertészeti és szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés.
- Biológiai alapú ipar – mezőgazdasági fő- és melléktermékek feldolgozása humán és állati felhasználásra, gyógyászati, ipari stb. célra.
- Agrár-ökoszisztémák – természetierőforrás-menedzsment, környezetgazdálkodás, urban farming, biodiverzitás, klímaadaptáció stb.
- Molekuláris mezőgazdaság – a növényi és állati biológiai alapok fejlesztése, genetika, nemesítés, reprodukció stb.
E területeken a termőhely- és fajtaspecifikus precíziós szántóföldi növénytermesztési és kertészeti, valamint integrált növényvédelmi technológiákat, a precíziós állattenyésztést és takarmányozást, biztonságos és nyomon követhető élelmiszer-előállítási technológiákat és különleges minőségű, az egészségre kedvező hatású élelmiszereket fejlesztenek.
Mindemellett horizontális tématerületként fejlesztik az agrár-környezetgazdálkodást, a természetvédelmet és a megújuló energiák integrálását a mezőgazdasági termelésbe, valamint a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, energiatakarékos, környezetkímélő, a kedvezőtlen hatásokat mérséklő technológiákat is.
E tevékenységek célja az Észak-Alföldi Régió gazdasági versenyképességének erősítése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a kétirányú tudás- és technológiatranszfer támogatásával.
Minden kari szervezeti egység rendelkezik meghatározó vállalati partnerekkel, akikre megbízásos kutatási tevékenységét építheti. Folyamatban van annak felmérése, hogy a régió nagy agrár- és élelmiszeripari vállalkozásainak milyen igényei vannak a végzettek szaktudásával és a kutatási és szaktanácsadási tevékenységgel kapcsolatban.
Mindezt új szerkezet deklarálásával tervezik megvalósítani, amit négy, egymással szimbiózisban működő terület alkot:
- Intézetek, tanszékek és központok: a klasszikus kari struktúra, adminisztratív és vezetési egységek; a diszciplináris szerveződés jellemzi őket;
- szakok rendszere: oktatási egységek; az alap- és mesterképzések és a kapcsolódó szakirányú továbbképzések értelemszerűen egyetlen „szakterületi oktatási egységet” alkotnak;
- Kutatócsoport-hálózatok: az egyes, egymáshoz szervesen kapcsolódó területeken már együttműködő, más kari és egyetemi szervezeti egységhez tartozó munkatársak és eszközök alkotják valamely szélesebb kutatási terület vagy termékpálya mentén;
- Doktori iskolák: A MÉK-en működő három doktori iskola mindegyike speciális egység, mivel ezek az oktatói és kutatói utánpótlás letéteményesei, ugyanakkor tevékenységüket a kar humán erőforrására és infrastruktúrájára alapozzák.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: unideb.hu