"Hagyományunk és értékeink" címmel tartottak szakmai konferenciát és termékbemutatóit. A mátészalkai rendezvény résztvevői megkóstolhatták a különféle helyi termékeket, köztük lekvárokat, aszalványokat és gyümölcsleveket.
A helyi termékek szerepének fontossága, a rövid ellátási lánc fókuszba helyezése, az identitásunk megőrzésének és a hagyományaink ápolásának előtéreb helyezése – ezek voltak a kulcsszavai annak a szakmai konferenciának, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezett a Mátészalkai Képes Géza Városi Könyvtárban kedden délelőtt.
A vendégeket először Tószegi-Faggyas Katalin, a kamara vidékfejlesztési igazgatóságának munkatársa üdvözölte. Elmondta, az ország minden pontjára igyekeznek eljutni annak érdekében, hogy a helyi jó gyakorlatok még inkább előtérbe kerülhessenek, ezek a régióban élők számára még inkább „láthatóvá” válhassanak - így kerültek a mátészalkai könyvtár előadótermének asztalaira helyi lekvárok, aszalványok, tészták, gyümölcslevek és a különböző kézműves termékek, a kézzel festett dísztárgyakon keresztül egészen a fonott kosarakon át.
A rendezvényt az önkormányzat nevében dr. Juhászné dr. Kicsák Marianna nyitotta meg. Mátészalka alpolgármestere szerint a szellemi és kulturális örökségeink életünk egyik vezérfonalát jelentik, így nem volt kérdés az önkormányzat számára, hogy a rendezvény mellé álljon-e.
Erősítik a helyi értékeket
– Sajnos egy fogyasztói társadalomban élünk, a fiatalokat egyre inkább „beszippantja” a telefon és a számítógép, ezért is fontosak a maihoz hasonló rendezvények. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mi az a beregi keresztszemes, és hogy hogyan is készül a szatmári szilvalekvár. A városvezetés nevében szeretném megköszönni azoknak a térségi egyesületeknek a munkáját, akik a hagyományőrzés erősítését tűzték ki zászlajukra. Rajtuk keresztül felelevenedik a múlt, s reméljük, sok, ehhez hasonló rendezvénynek adhat otthont a jövőben Mátészalka – fogalmazott a város alpolgármestere, dr. Juhászné dr. Kicsák Marianna.
A helyi termékbemutató és konferencia házigazdája, Czine Árpád köszöntőjében a rendezvény és a könyvtár közötti kapcsolatról beszélt. A könyvtárigazgató szerint több száz olyan kötettel rendelkeznek, melyek a helyi közösségek, a helyi értékek fontosságát és történetét őrzik. Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke a szervezet munkáját és küldetését mutatta be a hallgatóságnak, külön kiemelve a vármegyei értékek szerepét az indentitás-megőrzésben.
Gaálné Pótor Melinda, a Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület elnöke a szervezet értékteremtő munkájáról beszélt. Kiemelte, az ehhez hasonló rendezvények célja, hogy minden település, régió meg tudja mutatni azokat a termékeket, értékeket, melyek egyediek, csak rájuk jellemzőek, és erősítik az ott lakók identitását.
– Azt tapasztalom, sokan nincsenek azzal tisztában, milyen értékkel is rendelkezik a szülőhelyek, a lakhelyük. A Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület célja többek közt az is, hogy felnyissa a szatmári és a beregi, de a vármegyei emberek szemét is – mondta Gaálné Pótor Melinda. Hozzátette, ezeket az értékeket, helyi termékeket „csokorba” szedték, és bárki számára megtekinthetőek a mátészalkai bemutató üzletükben, melyet a Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky sarkán nyitottak meg a közelmúltban.
– Tanóra keretében iskolások is járnak hozzánk. Sokakban ekkor tudatosul, hogy vármegyénkben 229 település található, ahogy azt is először hallják, hogy mi itt az alma és a szilva hazája vagyunk, de a legtöbben ekkor ismerkednek meg a szilvalekvárfőzés alapjaival, valamint az ahhoz fűződő hagyományokkal – fogalmazott az egyesület elnöke. A keddi rendezvényen természetesen helyi termelők is részt vettek. Az érdeklődők találkozhattak a Szatmár Nektárja Egyesületet képviselő Hubert Katalinnal, vagy Kokas Evelinnel, aki a termékein keresztül mutatta be a Szatmár különféle ízeit, de Prosniák Miklósné Angéla vesszőből font kosarait is megtekinthették a konferencia résztvevői. Utóbbival még az előadások megkezdése előtt beszélgettünk.
Megismertetné a fiatalokkal is
– 2015 óta foglalkozom vesszőfonással. Akkoriban részt vettem egy játszóházvezetői képzésen, melyen több népi mesterséggel is megismerkedtem, és a vesszőfonás fogott meg leginkább. Később két éven keresztül jártam egy fővárosi képzésre, a Hagyományok Házába, most pedig a népi kismesterségek oktatója címet szeretném ugyanitt megszerezni. A Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesületnek a megalakulása óta a tagja vagyok, jelenleg a nyírbátori Éltes-iskolában dolgozok, ahol szeretném a vesszőfonás alapjaival megismertetni a fiatalokat – árulta el terveit a Nyírgyulajon élő Prosniák Miklósné Angéla.
Forrás: SZON
Fotó: Tarnavölgyi Gergely