Videók

Húsgalamb fogyasztás filmek I.


Az Agrárminisztérium „Szárnyaló gazdaság" néven elindított programjával összhangban születtek meg a galambtenyésztéssel, a galambhús fogyasztásával foglalkozó kisfilm sorozatok.  A Szőke András nevével fémjelzett, tíz részes filmsorozatban az alkotók a galambtenyésztést és fogyasztást, a vidéki, falusi, kisvárosi, tanyavilágból érkező családcentrikus környezetet mutatják be. Elismert színművészek, elődadóművészek, művészek mesélik el a vidéki családi galambászat egyes, különleges történeteit, ösztönözve a fogyasztókat, hangsúlyozva, hogy a galambhús különleges és nagyon ízletes. Egyikük a keringő galambokról; másikuk a postagalambászatról; van, aki a galambtartás szimbolikájáról; van, aki az erdélyi formakultúráról mesél és van, aki a népi gasztronómiából elevenít fel recepteket.

Lejátszási lista:

A magyar agrárfelsőoktatás aktuális kérdései- webinárium 

A 2021. március 25-én megrendezésre került „Magyar agrár-felsőoktatás aktuális kérdései” című online konferencia kiemelt célja az volt, hogy a párbeszéd lehetőségét biztosítsa az agrár felsőoktatás, valamint a munkáltató szervezetek kulcsszereplői között. Mindemelett nagy szerepet kapott a webináriumon a hazai agrár-felsőoktatás helyzetének, jövőbeni lehetőségeinek áttekintése, valamint hogy hogyan és mennyire lehet vonzóvá tenni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari pályát. Ehhez kapcsolódóan mutatta be Székely Rita az MNVH képviseletében a Vidékfejlesztési Programban rejlő lehetőségeket.

A konferencia felvétele az alábbi linken érhető el:

Webinarium-Hungarikum 2021

A hazai agrártermékeknek a gasztronómia, és az élelmiszeripar jelenti az egyik legnagyobb felvevőpiacát. Sajnos az elmúlt év folyamán nem nyílhatott lehetőség olyan rendezvények szervezésére, amelyek a magyar nemzeti konyha tradícióinak megőrzésére, a hungarikumok vendéglátásba való minél szélesebb körű bevonási lehetőségeire koncentráltak volna. Ennek a hiányának pótlásaként került sor 2021. február 26-án az agrárium, a hungarikumok, és a gasztronómia kapcsolatát felölelő – Webinárium-Hungarikum 2021. címet viselő - szeminárium online felületen történő megszervezésére és lebonyolítására. 


A webinárium résztvevői a tudományos élet kiemelkedő szakemberei közül, valamint a magyar gasztronómia gyakorlati szakértői közül kerültek ki. Előadásaik sokszínű, érdekfeszítő szakmai témaköröket vonultattak fel.
Fazekas Csaba a Miskolci Egyetem docense előadásában a Hungarikumok kialakulásának körülményeit vette górcső alá, valamint rámutatott a mai Hungarikum lista szerepére mind a nemzeti konyhánk mind a mezőgazdaságunk életében.


Paksa Rudolf történésznek, az MTA BKTI tudományos munkatársának előadása a polgári konyha aranykorát mutatta be. Ezt követte Katona Csaba történész, az MTA BKTI tudományos munkatársának prezentációja, aki a 19. század vendéglátását Balatonfüred város akkori vendéglátásán, kulturális életén és turisztikáján keresztül mutatta be.


Füle Lídia Borszakértő „Borkészítés dióhéjban – avagy a magyar bor „ereje” itthon és határon túl-címmel tartott bemutatót. A magyar pálinka kialakulását és annak körülményeit, valamint a magyar gasztronómiában betöltött szerepét pedig Petzold Attila sommelier elemezte. 


A szervező, Martin Imre előadásában az Osztrák–Magyar Monarchia gasztronómiai hagyományának szerepét vizsgálta a kortárs magyar vendéglátásban.
Az MNVH képviseletében a szimpóziumon kollégánk, Weidel Walter beszélt az Agrárminisztérium szerepéről a Hungarikumok tekintetében, a mezőgazdaság szerepéről a magyar gasztronómiában, valamint bemutatta a MNVH tevékenységét, eredményeit.

A webináriumról az alábbi videó készült:

Generációkon átívelő agrárium ismeretterjesztő kisfilmek

A magyar társadalom elöregedésének jelei az agráriumban is jelentkeznek, mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek tulajdonosi és munkavállalói korösszetételében. Ezt a negatív tendenciát erősíti az agrárképzést választó tanulók csökkenő száma. Mindeközben a mezőgazdaság komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni; mindenekelőtt biztosítani kell a termelés fenntarthatóságát, de párhuzamosan alacsonyan kell tartani a termelés kiadásait. Az edukáció szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az elavult technológiák nem képesek ezeket a célokat szolgálni, a modern technológiák azonban lehetőséget biztosítanak az agrárium szereplőinek.

 
A mezőgazdaság munkaerejének országos átlagnál kedvezőtlenebb összetétele azonban arra utal, hogy a munka jellege, a falvakhoz való kötődés, az ágazat alacsony eltartó és jövedelemtermelő képessége nem vonzó a fiatalok körében. Éppen ezek miatt az oktatás és a kommunikáció eszközeinek felhasználásával erősíteni kell a vidékhez, a vidéki léthez kötődő identitást. Indokolt pályaorientációs és kommunikációs cselekvési terv, a fiatal korosztályt megcélzó eszközökkel.


Ezt a célt szolgálják az agrár-életpályát egy újszerű megvilágításon keresztül - páros portréinterjú alkalmazásával bemutató tematikus kisfilmek. Melyekben a szülőkön keresztül megismerhető a régmúlt szakmai tudása, a gyermekeken és unokákon keresztül pedig bemutatásra kerül a modern látásmód, a technikai újítások térnyerése.
Az Agrárminisztérium számára, a pályaválasztás elött álló fiatalok, továbbá a vidéken újrakezdők érdeklődésének felkeltésére kisfilmek kerültek elkészítésre:

Borbás Marcsi és a Termelői Kosár

Amikor a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elhatározta, hogy létrehoz egy, a termelőket a fogyasztókkal közvetlenül összekötő platformot, az is világossá vált, hogy ennek népszerűsítésére meg kell találni a megfelelő személyt. Egy olyan embert, aki országos ismertségével, jelentős elérésével, hitelességével és általános közkedveltségével tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a Termelői Kosár híre minél szélesebb közönséghez eljusson.

Túlzás nélkül állítható, hogy Borbás Marcsit mindenki ismeri. Ezért is kérte fel őt az MNVH, hogy népszerűsítse a Termelői Kosarat. Eme kampány keretében ad most videóival a magyar szamóca felhasználására inspirációt mindenkinek.

Forrás: MNVH ÁT