Az elmúlt évben több, őstermelőket érintő jogszabály is megváltozott. A módosítások részben a generációváltást, részben az adminisztrációs terhek csökkentését célozták. A mezőgazdaság egyik legnagyobb gondja a gazdálkodók elöregedése. A generációváltást hivatott elősegíteni az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosítása, amely révén a gazdasághoz kapcsolódó összes elemet egyszerre átadhatják az elődök a következő generációnak.
Szerződést köthetnek az átadásról a családtagok, de ennek feltételei vannak. Ez megkönnyíti a felnövekvő nemzedék számára, hogy átvegye a stafétát a szülőktől, nagyszülőktől. Ez a terv a Winkler családi Gazdaságban is.
– A fiaink a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán tanulnak, és idővel majd ők veszik át tőlünk a gazdaságot. Így szerencsére nálunk meg is oldódik a generációváltás, mondta Winklerné Csehi Mónika.
A balatonőszödi gazdaság szántóföldi növénytermesztéssel, fűszerpaprika-, burgonya-, hagyma-, és palántatermeléssel foglalkozik.
Hetedik éve kínálja saját portékáit az általa életre hívott Pöttyös Kertből Nagy Renáta. A hetesi őstermelő számára előnyös változás volt, hogy megszületett a szabályozás a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás feltételeiről, amely segíti a kisüzemi élelmiszer-előállítókat.
– Aki hivatalosan végzi a tevékenységét, annak nincs félnivalója. Nagyon pozitív változás, hogy kategóriába sorolják a kistermelőket, mert egy idő után eljön az a szint, amikor már nem tud az ember mindent előállítani és külső forrásból kell beszereznie az alapanyagot – mondta Nagy Renáta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az adminisztráció, legalábbis tapasztalatai szerint, még mindig túl sok terhet ró a termelőkre. Az idősebb őstermelők számára ez különösen nehéz, ha nincs egy a bürokráciában és modern technológiában jártas segítőjük.
– Ha valaki most akar őstermelővé válni, nincs könnyű dolga. Tőlem is van hogy kérnek tanácsot, és szívesen segítek, mert nem konkurenciaként tekintek rájuk, mondta a hetesi termelő. Szerinte az ma már bármilyen helyi gazdától elvárható, hogy a termékeit ne a kiskonyhában, vagy a kert végében kotyvassza, hanem ellenőrzött körülmények között. Esetükben a legjobb visszajelzés a vásárló, hiszen a rövid ellátási láncban vannak jelen. Így van ezzel Decsi Andrea is. A kaposszerdahelyi csokoládékészítő élelmiszeripari üzemként kénytelen működni.
A szigorítás ellenére sok jó megoldás is született a változásokkal
– HACCP szerinti üzemet kellett kialakítanom, mert nem saját magam által megtermelt alapanyagot használok fel. Szerintem ez abszolút életszerűtlen, mert kis mennyiségben állítok elő, és közvetlen kapcsolatom van a vevőimmel. Tehát nem egy hosszú ellátási láncban vagyok; ha nem készítenék jó minőséget, egyértelműen visszaütne, hiszen nem tudnék megmaradni a piacon.
– Ez a nagyon szigorú szabály nekem felesleges, nehéz is volt szabályosan, hivatalos mederbe terelve megcsinálni – mondta a Bonbonda Csokoládéműhely megálmodója. Persze az előírások szerint azért sok jó megoldás is született – tette hozzá. Ilyen a szúnyogháló megléte, vagy éppen a rendszeres fertőtlenítés, de ezeket HACCP nélkül is elvégzi az ember, ha a józan eszére hallgat.
Új szabályok
Az elmúlt év egyik legfontosabb törvénymódosítása a földadó eltörléséhez kapcsolódik. De tavaly szeptembertől módosult a helyi adókról szóló törvény, ezért a települési önkormányzatok nem vethetnek ki helyi adót a termőföldre, a termőföld tulajdonjogára, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra. Változott az őstermelői személyi jövedelemadózás is, valamint a fúrt kutakkal kapcsolatos szabály is. Ez utóbbi jogszerűnek ismeri el a január 1. előtt engedély nélkül létesített, sekély mélységű háztartási és mezőgazdasági öntözőkutakat.
Forrás: SONLINE
Fotó: Lang Róbert