Befejeződött az Aggteleki- és Szlovák karszt barlangjainak gyógyturisztikai fejlesztését célzó szlovák-magyar közös határon átnyúló projekt. A több mint 1,6 millió euró költségvetésből megvalósuló fejlesztés keretében lezajlott a Baradla-Domica-barlangrendszer klímaterápiás gyógyhatásának vizsgálata.
A szakemberek elvégezték a szükséges méréseket, kiépítették a szolgáltatásokhoz elengedhetetlen infrastruktúrát, beszerezték a gyógyterápiás eszközöket, valamint a Béke-barlang minősítését is megújították. Az élettelen természeti értékek és azon belül is a barlangok különösen népszerűek, az összes nemzeti parki látogatás mintegy harmadát adják – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a projekt zárórendezvényén, Jósvafőn. Rácz András hozzátette: 2021 a barlangok és karsztok nemzetközi éve, így az élettelen természeti értékek jelentősége és védelmük szükségessége most kiemelt figyelmet élvez.
Az államtitkár beszédében hangsúlyozta: kutatások igazolják a természetben eltöltött idő kedvező élettani hatásait: javítja a fizikai állóképességet, ugyanakkor a mentális egészségre is jótékonyan hat. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatásra utalva elmondta: az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyik nemzeti parkban. Ezt támasztja alá az is, hogy az igazgatóságok bemutatóhelyeinek és programjainak látogatószáma folyamatosan növekszik, 2010 óta csaknem 30 százalékkal emelkedett.
Rácz András emlékeztetett arra, hogy a Baradla-barlangban már 1994-től folytak gyógyítás célját szolgáló mérések, 1999-ben és 2002-ben pedig próbaterápiás kezelések is megvalósultak, amelyek a pácienseknél 70%-os javulást mutattak. Ennek a folyamatnak adott új lendületet a most záruló projekt, amely megteremtette az anyagi hátteret a gyógykezelések sikeres megindításához.
A megvalósult fejlesztésekkel több évtizedes adósságot sikerült törleszteni – fogalmazott beszédében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Veress Balázs hozzátette: a jogi és fizikai akadályok után a szlovák-magyar közös projekt segítségével meghosszabbították a gyógybarlang lejárt engedélyeit és megteremtették az akkreditációhoz szükséges feltételeket. Szakértők bevonásával nyomjelzéses, geofizikai, hidrológiai, mikrobiológiai, sugárfizikai, valamint barlangi klíma-méréseket végeztek. Az igazgató kitért arra is, hogy érdemes lenne a jövőben megvizsgálni, hogy a koronavíruson átesett, de poszt-Covid-ban szenvedő embereknek egy esetleges barlangi terápia hogyan segíthet az életminőség javításában.
A koronavírus-járvány is rávilágított a barlangok terápiás szerepének fontosságára, ezért is van nagy jelentősége a most záruló projektnek, melynek köszönhetően egészségügyi célra is lehet majd használni a Baradla-Domica-barlangrendszert a légúti és allergiás betegségben szenvedők tüneteinek enyhítésére – jelentette ki Szlovákia Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára. Michal Kiča hozzátette: Magyarország és Szlovákia lakosai egyaránt hasznát látják majd a beruházásnak, ráadásul bebarangolhatják az aggteleki és a szlovák karszt egyéb részeit is.
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatalának igazgatója a határon átnyúló természetvédelmi együttműködések szerepét hangsúlyozta, amelyek különösen fontosak két olyan határ menti nemzeti park életében, mint a Szlovák Karszt Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, amelyet egy egyedülálló barlangrendszer, a Baradla-Domica barlangrendszer köt össze.
Dusan Karaska hozzátette: a nemzeti parkok nem csupán olyan területek, ahol jó állapotban maradt fenn a természet, hanem ahová látogatók milliói zarándokolnak el, hogy kipihenjék magukat és feltöltődjenek. A barlangok ebben a tekintetben is különlegesek, hiszen hasznos szerepet töltenek be a gyógyászatban. Hozzátette: különösen fontos ez akkor, amikor növekszik a légúti és az allergiás megbetegedésben szenvedők száma.
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai közül a Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebbje a 30 kilométert meghaladó Baradla-Domica-barlangrendszer, melynek 22 kilométeres szakasza Magyarország, és mintegy 8 kilométeres része Szlovákia területe alatt húzódik. A barlangi klíma és a légzőszervi megbetegedésben szenvedő betegek állapotának javulása közötti összefüggéseket a XIX-XX. században kezdték el tudományosan kutatni.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: AM Sajtóiroda